Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
20 Közigazgatási jog. lott, a házasságának kihirdetésénél és anyakönyvezésénél családi nevéül az örökbefogadás folytán nyert családi nevet, szülei nevéül pedig a vérszerinti szülők nevét írja be azzal a megjegyzéssel, hogy a házasulót N. N. örökbefogadta. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg adott rendelkezését az összes anyakönyvvezetők tájékoztatása végett ezúton közli. A H. U.-ban arról, hogy a házassági anyakönyvbe be kell-e jegyezni a házasuló örökbefogadását, nincsen rendelkezés. Szabályozzák azonban ezt a kérdést az A. U. 55. §-a 2. pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezések. Ezek szerint a névátruházással örökbefogadott személyt a rája vonatkozó házassági anyakönyvbe a születése óta megváltozott jogi helyzetnek megfelelő családi néven kell bejegyezni aképen, hogy a szülők családi és utónevére vonatkozó rovatba a vérszerinti szülők családi és utónevét kell bejegyezni, az aláírás előtti megjegyzések rovatában azonban az örökbefogadás tényét az örökbefogadó (házastársak által történt örökbefogadás esetében, mind a két házastárs) megnevezésével meg kell említeni. A kihirdetés elrendelése tárgyában a H. U. 29. és 60. §-ához tartozó 5. számú mintának (Állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyve 433. lap) megfelelően készítendő tárgyalási jegyzőkönyvnek „családi és utóneve és esetleg egyéb közelebbi megjelölése" című rovatába az örökbefogadó családi nevének átruházásával örökbefogadott házasulót szintén új családi nevén kell bejegyezni. Világosan következik ez abból is, hogy az ehhez a rovathoz fűzött a) alatti jegyzet a családi és utónevek bejegyzésére nézve utal az A. U. 55. §-ára, tehát ennek a §-nak a névátruházással kapcsolatos örökbefogadásra vonatkozó rendelkezéseire is. Ha örökbefogadott' házasuló kíván házasságot kötni, a tárgyalási jegyzőkönyvnek „szüleinek családi és utóneve" című rovatába csupán a vérszerinti szülők családi és utónevét szabad beírni, mert e rovat címe „szülők" alatt nyilván a házasuló vérszerinti szüleit érti s a tárgyalási jegyzőkönyv rovatos részében az örökbefogadás tényét és az azzal kapcsolatos esetleges névváltozást alkalmas módon különben sem lehet feltüntetni. Ilyen esetben azonban az anyakönyvvezető köteles a tárgyalási jegyzőkönyv II. részének 4. pontja után következő üres sorokba az örökbefogadás tényét és az esetleges névváltozást megfelelő igazolás után megrögzíteni. Erre ugyanis nemcsak az örökbefogadás következtében esetleg fennálló házassági akadály (H. T. 18. §., H. U. 14. §.) megállapíthatása és az örökbefogadott kiskorú házasságkötéséhez szükséges beleegyezés (H. T. 8., 9. és 131. §., H. U. 8. §.) kérdésének elbírálása szempontjából van szükség, hanem azért is, mert csak a tárgyalási jegyzőkönyv és csatolmányai alapján lehet megállapítani, hogy az örökbefogadott házasulónak a házassági anyakönyvbe bejegyzendő adatai az örökbefogadás tekintetében közhitelű tanúsítást nyertek. Az örökbefogadás bejegyzésére alkalmas okiratok a következők:
