Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Eljegyzés; házasságkötés; házasság megszűnése. 691-492. zése arra utal, hogy az eljegyzés után tett kiadások megtérítését lehet csak igényelni. Az eljegyzésben nyilvánul meg ugyanis a férfinak és a nőnek az az egyező és kölcsönös akarata, hogy egy* mással házasságot fognak kötni és így csak az eljegyzés után merülhetnek fel oly kiadások, amelyeket a kötendő házasság okából tett kiadásnak lehet elfogadni. — II. Magából az eljegyzésnek a felbontásából, habár a jegyesi viszony hosszú ideig tartott is, erkölcsi kár megtérítését az állandóan követett bírói gyakorlat szerint igényelni nem lehet. Ily esetben is a kár megtérítéséhez való jogot a jegyességet felbontó félnek valamely jogellenes cselekményéből lehet származtatni. K. Keresetének második tételében a felperes a külön lakás bérének a megtérítését kérte. (... Mint a fejben I. a....) A tényállás adatai szerint a felperes a külön lakást még' jóval az eljegyzés előtt bérelte kí. Ezt tehát a Ht. 3. §-ában meghatározott kiadásnak nem lehet tekinteni, ha való is volna, hogy a felperes ezt az alperes kívánságára tette meg. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes ebben a lakásban még az eljegyzés után is lakott, mert az erre fordított kiadás a felperesnek az eljegyzéstől független szükségletét fedezi. Közömbös ezért, hogy helyes-e a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt és a felperesnek ismertetett előadásával szemben megalkotott az a ténymegállapítás, hogy az alperes azért költözött el a családi házból, mert nem akarta eltartani tartásra szoruló családtagjait. Az erre vonatkozóan felhozott panasszal ezért a m. kir. Kúria nem foglalkozik. Az előadottakból az is következik, hogy abból az okból, mert a lakás bérére fordított kiadást nem lehet a Ht. 3. §-ában meghatározott kiadásnak elfogadni, helyes a fellebbezési bíróságnak ama döntése, mellyel a keresetnek a házbér megtérítésére irányuló részét elutasította. Nem helytálló a felperesnek amiatt felhozott panasza se, hogy a ke reset 6. pontjában érvényesített erkölcsi kár címén a fellebbezési bíróság mit sem ítélt meg. (...Mint a fejben II. a...) Ily jogellenes cselekményt azonban a felperes nem hozott fel. (1936. nov. 12. — P. III. 3830.) Lásd a Gr. XXVIII. 472. és XXIX. 603. sorsz. határozatot is. 692. Ht. 3. §., Pp. 391. §. — Visszalépő jegyes kártérítési felelőssége az általános magánjog szabályai szerint. — Kártérítési követelés jogalapjának és tényalapjának elválasztása. K. Az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél kártérítési kötelezettségét a H. T. 3. §-a határozza meg. E törvényszakasz az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő féllel szemben erkölcsi kártérítés megítélésére jogalapot nem ad, nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperest erre irányuló keresetével elutasította. Jogszabály azonban, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a H. T. 3. §-ában meghatározott kötelezettségén tiilmenően az.