Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Jogi személyek. 678'. 271 a kötelezettségvállalása hagyatott jóvá, hogy egyes alapítványokra vonatkozó kérdések köztük egyezményi úton rendeztessenek. Ezzel pedig a trianoni szerződés 256. cikke magyar és jugoszláv viszonylatban hatályon kívül helyezve nincs. Minélfogva a kereseti kérelem megítélhetését ezidő szerint feltétlenül gátló függő helyzet jelenleg annyival inkább fennáll, mert a felperes nem is állította, hogy időközben a görögkeleti szerb egyházvagyon elosztása egyességileg rendeztetett volna, a m. kir. igazságügyminiszter 14.724/1935. sz. válasza pedig azt bizonyítja, hogy ily egyesség nem köttetett, A kifejtettekből következik, hogy a felperes részéről bizonyítani kívánt az a tényállítás, hogy a foglalás alá vett vagyoni érték időközi jövedelmei a magyar kormány által legalább is türten a belgrádi metropolia. illetve a Nagy Igazgató Tanács rendelkezésére bocsáttattak. — valósága esetén sem alkalmas annak ítéleti megállapítására, hogy a felperes által foglalás alá vett vagyoni érték tulajdona a végrehajtást szenvedőt illeti. Miért is az erre a tényállításra vonatkozóan felajánlott bizonyítás mellőzésével a fellebbezési bíróság ügydöntő körülményt érintő lényeges eljárási jogszabályt nem sértett. De abból, hogy a kifejtettek szerint az adott helyzetben a felperes tulajdonjog megítélése iránti keresetének ezidő szerint hely egyáltalán nem adható, okszerűen következik az is, hogy ezúttal nem forog fenn szüksége a peres felek, között vitás ama további kérdések elbírálásának, hogy az Elidegeníthetetlen Alap nevében alperesekkel kötött A. és C. alatti szerződések alapján követelhető-e az alperesektől egyáltalán s ha igen, úgy mily viszonos teljesítések ellenében e szerződéseknek a teljesítése, hogy továbbá az alperesek telekkönyvi tulajdonaként szereplő perbeli ingatlanoknak a felperes részéről állított elbirtoklása bekövetkezett-e s hogy végül a szerb nemzeti egyházi elidegeníthetetlen és klerikális iskoiai alap jogi személyiséggel biró önálló alapítvány-e vagy sem. Ennek folytán a kii-. Kúria ezeknek a kérdéseknek az elbírálásába bele nem bocsátkozott, felperes idevonatkozó felülvizsgálati panaszainak további méltatását mellőzte. De nem adott helyet a II. rendű alperes arra irányuló felülvizsgálati kérelmének sem. hofry kimondassék. hogy az Elidegeníthetetlen Alap jogi személyiséggel biró önálló alapítvány. Egyúttal a saját ítéletében foglalt fenti indokolásra figyelemmel, a kir. Kúria szükségtelennek látta a fellebbezési bíróság ítéleti indokolásának a II. rendű alperes által kért oly irányban való kifejezett megváltó/, tatását is, hogy az is külön kimondassék. hogy a karlócai szerb patriarkátus Nagy Igazgató Tanácsának elmarasztalása a kezelése alá tartozó szerb egyházi vagyonok és alapok elmarasztalását nem foglalja magában. A kir. Kúria részéről elfoglalt jogi álláspont következtében ugyanis a jelen per eldöntése szempontjából ennek a megállapításnak nincs ügydöntő súlya, úgyhogy a kért megállapítás helytállóságának kérdésével foglalkozni felesleges. Mindezek folyományaként, minthogy a kifejtettek szerint a feliebbe-