Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

272 Szőnél//} és családi joy. zési bíróság jogszabálysértés nélkül utasította <jl a felperesnek arra irányuló s a felülvizsgálati eljárásban már meg nem változtatható kereseti kérelmét, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjoga 'a karlócai szerb patriarkátus tulajdonát tevő s a karlócai szerb patriarkátus Nagy Igazgató Tanácsának kezelése és rendelkezése alatt álló Elidegeníthetetlen Alap nevére kebeleztessék be, ugyanazért a kin Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét mint alaptalant elutasította. (1937. jan. 29. — P. V. 3847/1936.} 679. Mt. 48. §. — Izraelita anyakönyvi kerület jogi személyiségének kérdése. — Ha az 1888. évi 1191. eln. számú vallásés közoktatásügyi miniszteri rendelet életbelépése előtt az izr. anyakönyvi kerületnek volt is külön jogi személyisége, az említett rendelet életbelépése óta azt már nem lehet az anyakönyvi kerületként is működő s a rendelet 1. pontja szerint fő- vagy anyahitközségnek tekintendő hitközségtől különböző, önálló jogi személynek tekinteni. K. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek az izr. anyakönyvek vezetése tárgyában kiadott és az 1885. évi 1924. eln. számú kör rendelettel közölt szabályrendeletét, amelyre a fellebbezési bíróság a II. r alperesként perbevont gödöllői izr. anyakönyvi kerület perképességével kapcsolatban hivatkozik, részben módosította a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az izr. hitközségek ügyeinek és az anyakönyvi ügyhöz való viszonyuknak szabályozása tárgyában kiadott 1888. évi 1191. eln. számú rendelete. Ennek a rendeletnek 6. a. pontja szerint az „izr. anyakönyvi kerület" helyébe az illető „izr. hitközség" lép, melynek kebelében a kerület anyakönyvvezető rabbisága fennáll és amely a székhelyén kívül fennálló fiókhitközségekkel és imaházi egyesületekkel közös anyakönyvvezető rabbisági ügyeiben „izr. hitközség, mint anyakönyvi kerület" megjelölést használ. Az „izr. anyakönyvi kerület" külön szabályzata, ilyennek nemlétében pedig és ha az izr. hitközség helyi alapszabályaiban sem foglaltatnak a kerülettel való közös ügy mikénti intézésére vonatkozó külön intézkedések, az előbb említett 1885. évi szabályrendelet 3. §-ának az izr. anyakönyvi kerület szervezetére vonatkozó rendelkezései az 1888. évi 1191. eln. számú rendelet 6. b. pontja értelmében az .,izr. hitközség mint anyakönyvi kerület" adminisztrációjára nézve birnak érvénnyel. Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy. ha (.. . mint a fejben ..) Az irányadó jogszabályoknak megfelel tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a II. r. alperesként perbevont gödöllői izr. anyakönyvi kerületnek önálló jogi személyisége és így perkép<'ss<''<:o nincsen. (P. I. 1932/1936. sz.) 680. Mt. 48. §. — Erdőbirtokosság felelőssége tagjainak a megalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért? — Az erdőbirtokosság az 1898: XIX. t.-c. által megállapított jogkörében csak akkor alakul meg, tehát jogok és kötelezettségek alanya csak akkortól kezdődően lehet, amikor a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott szervezeti szabályzata életbelép.