Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

244 Büntetőjog. gyelmi eljárás a rendes bíróság szervezetében az 1936: III. t.-c. értelmében működő fegyelmi bíróságnak, — még pedig az adott esetben a 20. §. rendelkezéséhez képest a terhelt alkalmazásának körére és működésének helyére figyelemmel a budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bíróságának — kizárólagos hatáskörébe tartozik. Megjegyezte végül a kir. törvényszék fegyelmi bírósága, hogy az iiátoknak a felügyeleti vizsgálat lefolytatása céljából a kir. büntető törvényszékhez áttételét mellőzte, mert a szóbanforgó fegyelmi panasz ügyében az eredeti feljelentés alapján a Budapesti Mérnöki Kamara, tehát az 1936: III. t.-c. értelmében alakított fegyelmi bíróságon kívül eső fegyelmi hatósá-r — mely a rendes bírósággal szemben közigazgatási hatóság jellegével bir — már megállapította a maga hatáskörét, minélfogva a kir. törvényszék fegyelmi bírósága hatáskörének külön előzetes határozatban megállapítása és annakfolytán a hatásköri összeütközés megszűntetése iránt intézkedés vált szükségessé. Ez a határozat jogerős. A budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bírósága ezután — a budapesti kir. ügyésaség indítványa folytán — az összes iratokat a Hatásköri Bírósághoz terjesztette fel a felmerült hatásköri összeütközés megszűntetése végett. II. A Budapesti Mérnöki Kamara 1936. október 2-án F. 17/1934/30. sz. alatt felvilágosító iratnak minősítette a beadványt és — a m. kir. iparügyi miniszter 1936. évi október hó 3-án 32.726/1936/VI. szám alatt nyilatkozatot adott be. III. 1. A Hatásköri Bíróság a jelen hatásköri összeütközési eset elintézésénél a saját hatáskörének megállapíthatása szempontjából elsősorban azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, hogy az ügyben eljárt hatóságok, jelesül egyrészről a budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bírósága, másrészről a Budapesti Mérnöki Kamara, illetőleg annak fegyelmi szervei olyan hatóságoknak tekinthetők-e, amelyeknek határozatai folytán felmerült hatásköri összeütközési eset elintézésére az 1907: LXI. t.-c., illetőleg az 1928: XLIII. t.-c. rendelkezései szerint a Hatásköri Bíróság hivatott. Az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-a értelmében az ugyanezen törvény és az 1907: LXI. t.-c. alkalmazásában a rendes bíróságokkal (kir. járásbíróság stb.) egy tekintet alá esik az a bírói jellegű más hatóság is, amely rendes bíróság körében van szervezve vagy amelynek fellebbviteli bírósága rendes bíróság vagy rendes bíróság körébe szervezett külön bíróság. Minthogy pedig a budapesti kir. büntető törvényszék bírói jellegű fegyelmi bírósága az 1936: III. t.-c. 21. §-ának rendelkezéseihez képest a rendes bíróság körében van szervezve, ennélfogva kétségtelen, hogy a budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bíróságát az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében említett bírói jellegű és a hivatkozott törvények alkalmazása szempontjából a rendes bírósággal egy tekintet alá eső hatóságnak kell tekinteni. Az 1923: XVII. t.-c. 4. §-ával szervezett Budapesti Mérnöki Kamara,