Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Szakértő fegyelmi felelőssége. 658. 245 pedig- — amelynek működése felett a felügyeleti jogot az érdekelt társminiszterekkel egyetértöleg a kereskedelemügyi (iparügyi) miniszter gyakorolja, és amely köteles a kereskedelemügyi (iparügyi) miniszter hozzá intézett rendeleteit és utasításait végrehajtani (hiv. t.-c. 28. §-a) — illetőleg annak fegyelmi szerve — amely a hivatkozott t.-c. V. címe értelmében a tagokra nézve jogkövetkezményekkel járó és közigazgatási úton végrehajtható (hiv. t.-c. 13. §. harmadik bekezdése és 60. §.) határozatokat hozhat — az 1907: LXI. t.-c. és az 1928: XLIII. t.-c. szempontjából közigazgatási hatóságnak tekintendő, mert az 1923: XVII. t.-c. által meghatározott körben igazgatási tevékenységet végez és az állam által reáruházott hatáskörben hatósági jogkörrel van felruházva. Ehhez képest a jelen ügyben a Budapesti Mérnöki Kamara, illetőleg annak fegyelmi szerve (választmánya), mint közigazgatási hatóság és a budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bírósága az utóbbi, mint az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdése alá eső külön bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 2. pontja alá eső és az 1928: XLIII. t.-c. 1., 2. és 4. pontjai értelmében a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel, mert mindkét hatóság ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondotta, hogy az eljárás a saját hatáskörébe tartozik. 2. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság, mint fegyelmi bíróság hatáskörének meghallgatásával szüntette ineg a következő okokból. A mérnöki rendtartásról i szóló 1923: XVII. t.-c. 3. §-ának első bekezdése szerint önálló magángyakorlatot a mérnökök közül csak az folytathat, akit a mérnöki kamara tagjai sorába felvett. Az ugyanezen szakasz második bekezdése értelmében pedig köz- és ínagánalkalmazásban levő mérnök szolgálata körébe tartozó mérnöki munkákat alkalmazója részére végezhet akkor is, ha nem tagja a mérnöki kamarának. A hivatkozott §. negyedik bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a köz- és magánalkalmazásban levő mérnök önálló magángyakorlatot csak akkor folytathat, ha a reá mértékadó szolgálati szabályok vagy szolgálati szerződések (közalkalmazásban levő mérnöknél kétség esetén az illetékes miniszter) ezt- megengedik s ha a kamara tagja. E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint a 3. §. második bekezdésének intézkedése „élesen elválasztja az alkalmazott mérnöknek e minőségében kifejtett tevékenységét az önálló magángyakorlattól s ha ezt az intézkedést egybevetjük a 3. §. negyedik bekezdésében foglaltakkal, világosan fog állani, hogy a közalkalmazásban lévő mérnök hivatali tevékenysége egyáltalán nem... tartozik a kamara fennhatósága alá". Az 1923: XVII. t.-c. 35. §-a értelmében a kamara tagjai mérnöki magángyakorlatokat illetően a kamara fegyelmi hatósága alá tartoznak akkor is, ha reájuk köz- vagy magánalkalmaztatásuknál fogva más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed.