Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Miniszteri felelősség. — Kölcsönös rágalmazás. Állam felforgatás. 650—653. 235 Már pedig a valónak elfogadott tényállásból, azok a tényállítások, amelyeket a vádlott a sértettekre vonatkozóan megtett, valótlanoknak bizonyultak. Nyilvánvaló tehát, hogy a vádlott jobb tudomása ellenére véde­kezett olyan tényállítások használatával, amelyek valótlanok. A vádlott védekezése szempontjából pedig nem le,het az üggyel össze­függőnek és az ügyfél érdekében szükségesnek tekinteni az olyan tényállí­tásokat, amelyek nemcsak valótlanok, de amelyeknek valótlanságáról és koholt voltáról maga az ügyfél is meg van győződve. Nem sérti tehát a törvény rendelkezéseit a másodbíróságnak az a döntése, hogy az adott esetben a Bv. 17. §-ának második bekezdésében fog­lalt rendelkezés nem alkalmazható. (B. I. 352/1937.) 652. Bv. 19. §., Bp. 23. §. 2. bek., Bp. 384. §. 9. pont, — Nyomban viszonzott kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyesítés iránti kérelem megtagadása a törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét sérti. B. T. A Bv. 19. §-a értelmében nyomban viszonzott kölcsönö:- rágalmazás vagy becsületsértés esetében a bíróság a bűnösség megállapítása mellett felmentheti mindkét vádlottat vagy csak az egyiket a büntetés alól. A Bp. 23. §-ának második bekezdése szerint a bíróság ezeket az ügye­ket egyesítheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el. Az elsőfokú bíróság az adott esetben azzal a közbenszóló határozatá­val, amellyel olyan két ügy egyesítését tagadta meg. amely nyomban viszonzott kölcsönös rágalmazás vádja alapján indíttatott, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét sértette meg. mert elzárta annak a lehetőségét, hogy a vádlott a Bv. 19. §-a alapján a büntetést esetleg elkerülhesse. (4644/1936.) Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. törvénycikk. 653. 1921:111. törvénycikk 1. §. — I. Államfelforgatásra irányuló mozgalom kezdeményezését jelenti annak cselek­ménye, aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló mozgalomban részvételre tagokat beszer­vez, azok előtt a kommunizmus fogalmát és céljait szóbeli elő­adások és a kommunizmus célkitűzéseit tárgyazó sajtótermékek által ismerteti a kommunista eszmék helytállóságát, a Szovjet­oroszországi rend előnyeit fejtegeti, kommunista szellemű köny­veket osztogat. — IT. Államfelforgatásra irányuló mozgalomban tevékeny részvételt jelent annak cselekménye, aki a kommunista szervezkedésben sejttagságot vagy tisztséget vállal, újabb sejt­tagok szerzésére irányuló felhivást elfogad, különböző helyi szer­vezetek összekapcsolása végett azok tagjai közt érintkezést köz­vetít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom