Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Okirathamisítás. — Közhivatalnok fogalma. 637—638. 219 Már pedig megállapította a kir. ítélőtábla, hogy B. L.-nénak fontos anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy Sz. Gy. a pert megnyerje, mert csak abban az esetben maradhatott hatályban a Sz. Gy. ingatlan jutalékra bekebelezett végrehajtási zálogjoga és a cél elérése végett — tehát jogtalan haszonszerzés céljából adott B. L.-né vádlott G. P.-nak előbb 30, majd 15 pengő kölcsönt, őt felkérve, hogy adja ki magát Sz. (iy.-nek és azt a polgári bírói tárgyaláson személyesítse. A megállapított tényállásból vont okszerű következtetés szerint kétségtelen, hogy mind a két vádlott azon célból ténykedett így, hogy B. L.-né vádlott H. P. és társai felperesek rovására — vagyis jogtalan — haszonhoz jusson. Vádlottaknak ez a bűncselekménye tehát a Btk. 400. §. második bekezdésének súlyosabb minősítése alá esik; — miért is a m. kir. Kúria a kir. ítélőtábla ítéletének ezt a részét — vádlottak összbüntetésének kiszabására vonatkozó részével kapcsolattal a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján megsemmisítette — és a törvénynek megfelelő ítéletet hozott. Budapest, 1937. évi január 13. napján — B. II. 2249/193(1. 638. Btk. 461. §., Bv. 9. §. 1930: XVIII. t.-c. 25. §. 3. bek, 47. §. és 91. §§. — A törvényhatósági tanács tagjai sorából a Vásárpénztár üzletvitelének megvizsgálására kiküldött bizottság minden tagja — így a sértett is — arra jogosított hatóságtól hatósági tennivalók teljesítésére külön megbízást kapott s így e működésében a Btk. 401. §-a értelmében közhivatalnoknak tekintendő, és a megbízása körében végzett hatósági tennivalóinak gyakorlására vonatkozó rágalmazó tényállítás felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének tényálladékát foglalja magában. Hatósági tennivaló alatt nemcsak a kényszerítő hatalom gyakorlását, hanem a gondozó és megőrző tevékenységet is kell érteni. Abból a körülményből, hogy a Bv. 9. §. első bekezdése a szolgálatban álló kitételt használja, helyesen nem következtethető az, hogy a Btk. 461. §-a szerint különös megbízatásnál fogva közhivatalnoknak tekintendő egyén sérelmére elkövetett rágalmazásnál felhatalmazásra nincs szükség. Csak a hatósági tennivalók teljesítésére különös megbízatást nyert országgyűlési képviselőket és törvényhatósági bizottsági tagokat és csakis e megbízatás körében és tartama alatt kell közhivatalnokoknak tekinteni. T. A Vásárpénztár lényegileg Budapest Székesfőváros közönségének részvénytársaság alakjában működő üzeme, az üzem vagyona pedig lényegileg Budapest Székesfőváros közönségének vagyona. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. t.-c. 47. §-ának g) pontja értelmében a Székesfőváros vagyonának megóvása és hasznosítása a törvény 6. §-ában a központi közigazgatási hatóságok közé sorolt törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozik. E szerint a Vásárpénztár üzletvitelének ellenőrzése és megvizsgálása a törvényhatósági tanácsnak hatósági teendője volt.