Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

218 Büntetőjog. Az adott esetben az államhatalomra háramlott közjogi sérelem mellett, melyre az alsófokú ítéletek helyesen utalnak, a magánjogi sérelemnek, nevezetesen a sértett vagyoni sérelmének is megvolt a lehetősége. A közokirat látszatát keltő tanúsítvány ugyanis, amelyből a sértett azt olvashatta ki, hogy a vádlottnak ügyvédi munkadíj címén bírói megállapítás szerint lényegesen nagyobb összeg járna, mint a mennyit addig a sértettől kapott, alkalmas lehetett arra, hogy a jogszabályok terén egyébként is járatlan sértettet megtévesztve, öt a vádlottnak a kísérőlevélben tett. a további költségigényléstől elálló kijelentése dacára is arra az elhatározásra indítsa, hogy az ügyvédi munkadíjra önként, méltányosságból további fizetéseket teljesítsen. A kir. ítélőtábla tehát a vádlott bűnösségét a Btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisítás bűntettében az ítéletében kifejtettek mellett még ebből az indokból is helyesen és törvénysértés nélkül állapította meg. 1936. május 7. — B. I. 5054/1935. K. III. Az irányadó tényállás szerint a vádlott a hatósági állatorvos által kiállított 5 drb húsvizsgálati igazolványt meghamisította akként, hogy a levágott és szállításra kerülő állátok darabszámát azok mindegyikén az eredetinél nagyobb számra javította ki egyrészt azért, hogy az azon alkalmakkor meg nem vizsgált állatok húsát is szállíthassa megvizsgált és közfogyasztásra feltétlenül alkalmasnak talált hús gyanánt, másrészt pedig, hogy e hústöbblet után a vágóhídhasználati és húsvizsgálati díját a községi pénztárba befizetnie ne kelljen. Utólag azonban a vádlott ezt a kárt a községnek teljes összegében megtérítette. A közérdeket szolgáló hatósági intézkedés sikerét biztosítani hivatott okiratoknak ilyetén meghamisítása már magában foglalja az állategészségügyi ellenőrzés kijátszásának lehetőségét s ezzel a közérdekű jogsérelmen kívül a fogyasztókat érhető azt a veszélyt, ami a vagy egyáltalán nem, vagy nem kellően megvizsgált húsok fogyasztásával jár. Ezúttal azonban nemcsak a lehetősége volt meg valamely jogsérelemnek, hanem a vágóhídhasználati és húsvizsgálati díjak le nem rovása folytán a község vagyoni károsodásával járó reális jogsérelem is bekövetkezett. A vádlott cselekménye felöleli tehát a Btk. 391. §-a alá eső közokirathamisításnak valamennyi tényálladéki elemét. 1936. október 5. — B. II. 1658/1936. 637. Btk. 400. §. 2. bek. — A Btk. 400. £-ának második bekezdésében meghatározott „jogtalan haszon szerzésére"" irányuló célzat fogalma alá esik annak cselekménye, aki azt más pernyertességének előmozdítása érdekében követi el. K. Tévedett ... a kir. ítélőtábla, midőn vádlottaknak a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisítás bűntettét nem a Btk. 400. §. második bekezdése szerint minősítette bűntetté. A Btk. 400. §. második bekezdése szerint ugyanis ez az (int elleetualis) közokirathamisítás akkor bűntett, ha a tettes a bűncselekményt azért követi el, hogy ez által másának vagy másnak jogtalan hasznot szerezzen.