Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Csalás. — Okirathamiútás. 635—636. 217 Jogi tévedés és az anyagi törvény sérelme nélkül történt tehát vádlottnak a vád alól való felmentése azon az alapon, hogy cselekménye nem bűncselekmény. A m. kir. Kúria ennélfogva az alaptalannak talált semmisségi panaszt a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította. (1936. szept. 3. — B. II. 750/1936.) Az okirathamisítás. 636. Btk. 391. §. — I. Közokirathamisítást alkot további jogorvoslatra módot nem nyújtó hatósági értesítés meghamisítása. — II. Közokirathamisítást követ el az ügyvéd, ha a közokirat látszatát keltő tanúsítványban az öt megillető perköltség összegét a bíróság által megállapított összegnél nagyobb összegnek tünteti fel, tekintet nélkül arra. hogy kísérőlevelében közölte ügyfelével, hogy tőle nem fog nagyobb összeget követelni. — III. Közokirathamisítást követ el az. aki a hatósági állatorvos által kiállított 5 drb húsvizsgálati igazolványt meghamisította akként, hogy a levágott és szállításra kerülő állatok darabszámát azok mindegyikén az eredetinél nagyobb számra javította ki. K. I. A panaszok alapja nyilvánvalóan egyrészt az elsőfokú felmentő ítéletben kifejtett az a jogi álláspont, amely szerint a Btk. 391. §. tényálladékáhóz tartozó szándéknak lényeges alkotó eleme a jogsérelem lehetőségének tudata, vagyis a károsító tudat, ami pedig a vádlott tettében nincs még; másrészt az a védekezés, amely szerint a cselekményből jogsérelem nem is háramolhatott. mert a sértett részére kézbesítendő irat további jogorvoslatra módot nem nyújtó egyszerű értesítés volt. Ami az elsőfokú bíróság jogi álláspontját illeti, azt a kir. ítélőtábla által kifejtett okokból a kir. Kúria sem találta elfogadhatónak. — A jogsérelem lehetősége pedig a kir. Kúria megítélése szerint is fennforgott. A sértett ugyanis adóját túlmagasra tartva, a kivetés külön megvizsgálását kérte. Ha már most a vizsgálatnak az adóhivatal által történt megejtéséről nem értesül, de az aláirt vétív alapján mégis úgy szerepel, mint aki a vizsgálat eredményét tudomásul vette, ebből egyrészt az a jogsérelem származhatik. hogy a vizsgálat kiegészítését, vagy annak felsőbb hatóság által való megejtését nem kéri, holott erre esetleg alapos oka volna: másrészt az, hogy egy újabb kivetésnél a kivető hatóság elhatározására is befolyással lehet az a körülmény, hogy a kivetés aránytalansága miatt panasszal élt adózó immár a kivetés mértékében megnyugodott. A vádlott tettében ezek szerint a Btk. 391. §-a alá eső bűncselekmény minden tényáladéki eleme megvan. 1936. január 16. — B. I. 2410/193Ö. K. II. A Btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisítás létesül akkor, ha a hamisításból valakire jogsérelem háramlik, vagy háramolhatik. Ennél a bűncselekménynél tehát a törvényes előfeltétel a jogsérelem, vagy ennek a lehetősége.