Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Zsarolás. 634. 215 Kérdés csak az, hogy a vádlottnak ez a magánjogi szempontból kétségkívül jogellenes magatartása, tekintve, hogy azzal a sértettel szemben fennálló követelését kívánta tiltott módon behajtani, kimeríti-e a vádba tett zsarolás tényálladékát. Az alsófokú bíróságok e tekintetben egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy miután a puszta visszatartás ténye a zsarolásnál megkívánt erőszak fogalmát ki nem tölti, s a vádlott eljárásában a sértett személye ellen irányuló erőszaknak vagy fenyegetésnek egyéb jelenségei sem lelhetők fel. a vádlott cselekménye a zsarolás megállapítására nem alkalmas. A kir. Kúria nem osztja az alsótokú bíróságoknak ezt az állásfoglalását. Annyi bizonyos, hogy erőszakról, miután a vádlott a sértett személye ellen semmiféle formában nem fejtett ki fizikai erőt. adott esetben nem lehet szó. Másfelől nem férhet kétség ahhoz sem, hogy a vádlottnak az az eljárása, miszerint a birtokában levő tárgyak kiadását a követelésének kiegyenlítésétől tette függővé, bizonyos kényszerhelyzetet teremtett a sértettre nézve, utóbbit az elé a válaszút elé állítván, hogy vagy tűrje tovább a tulajdonát képező élelmiszereknek a vádlott által való jogtalan birtoklását vagy pedig igyekezzék pénzt teremteni abból a célból, hogy a visszatartott élelmiszereit a vádlottól kiválthassa. Minthogy nyugdíjából élő, szegény ember a családos sértett, akinek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a hónap elején beszerzett élelmiszereket a családja mielőbb felhasználhassa, lehetetlen meg nem állapítani, hogy a sértett akaratelhatározása a vádlott eljárása következtében olyan befolyás alá került, mely alkalmas volt őt a szükségesnél fokozottabb mértékben a vádlott kívánsága előtt való meghajlásra és ennek megfelelően olyan cselekvésre ösztönözni, amelyre nála a dolgok rendes menete esetén aligha kei ült volna sor. Az adott viszonyok között tehát, az élelmiszerek kiadásának megtagadása már önmagában is alkalmas lehetett arra, hogy a sértettben bizonyos fokig a nélkülözés gondolatát hozza előtérbe s ezért a vádlottnak azt az eljárását, hogy tettével a sértett számára a nélkülözésben megnyilatkozó hátrányos helyzetet kilátásba helyezte, joggal lehet a zsaroláshoz szükséges ..fenyegetéseként értékelni. Minthogy ezek szerint tévesen állapították meg az alsófokú bíróságok, hogy a vádlott cselekményéből hiányzik a zsarolásnak fenyegetésben álló tényálladéki eleme és ennek folyományaként tévesen mentették fel a vádlottat a vád alól, a kir. Kúria mindkét alsófokú bíróság ítéletét megsemmisítette és a vádlott bűnösségét megállapította. A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria a vádlott büntetlen előéletét, családos állapotát és azt, hogy a vádlott a tiltott útat jogos követelésének behajtása érdekében választotta, a vádlott javára nyomatékos enyhítő körülményekként mérlegelte. Budapest, 1937. évi február hó 18. — B. II. 5394/1936.