Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

214 Büntetőjog. való visszatartása, hogy ezáltal a sértettet egyéb tartozásának megfizetésére birja, az erőszak fogalma alá nem vonható, mert vádlott a sértett személye ellen semmiféle formában nem fejtett ki fizikai erőt. Azonban vádlottnak ezt az eljárását, tekintettel arra, hogy azzal a szegénysorsú sértett számára a nélkülözésben megnyilvánuló hátrányos helyzetet kilátásba helyezte, joggal lehet a zsaroláshoz szükséges fenyegetésként értékelni. K. A m. kir. Kúria a kir. főügyész alapos semmisségi panasza folytán mindkét alsófokú bíróság ítéletét a Bpn. 33. §-ának első bekezdéséhez képest a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíti, S. L. vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás kísérlete (Btk. 65. §.) vétségében s őt ezért a Btk. 350. §-a és 66. §-ának második bekezdése, valamint a II. Bn. 5., 8—10. §. alapján behajthatatlanság esetén 5 (öt) pengőnként 1 (egy) napi fogházra átváltoztatandó 10 (tiz) pengő pénzbüntetésre ítéli. Indokolás: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 38.1. §. 1. a) pontjára hivatkozással azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlottnak az ingók visszatartásában megnyilvánult eljárása kimeríti a zsarolási erőszak fogalmát. A panasz alapos. Az irányadó tények szerint Sz. F. tejeskocsis szekerével megállva a 8. L. mészáros üzlete előtt, arra a szívességre kérte meg S. L.-t. engedné meg. hogy a szekéren levő egy zsák burgonyát és két zacskó lisztet, melyet V. J. sértett a szomszéd községben vásárolt és onnan vele hazafuvaroztatott, a nevezett sértett részére az ő üzletében rakhassa le azért, hogy szekerével hamarabb érhessen haza. S. L. vádlott ebbe beleegyezett s miután a sértettet értesítette arról, hogy a fuvaros a vásárolt élelmiszereket nála rakta le, egyúttal azt is megüzente neki, hogy a dolgokat csak akkor hajlandó kiadni, ha a sértett egyidejűleg a nála levő hústartozását is kifizeti. Sértett hozzátartozói az árukért a vádlott üzletében ismételten megjelentek, vádlott azonban, minthogy azok a hússzámla kiegyenlítéséhez szükséges 24 P 52 fillért nem hozták magukkal, az áruk kiadását megtagadta. — A sértett — az iratokból kitünőleg nyugdíjas postavonatfelvigyázó, családos ember. — A vádlott által visszatartott élelmiszer értéke kb. 20 P értéket tesz ki. E tényállás szerint a vádlott azért, hogy jogos követeléséhez mielőbb hozzájuthasson, nem a törvény által megengedett útat választotta, hanem a sértett jogszerű úton birtokába került dolgainak visszatartásával igyekezett a sértettet fizetésre birni. Az minden kétségen felül áll, hogy a vádlottnak ez az eljárása jogtalan volt. Jogtalan volt pedig azért, mert a sértetthez való juttatás céljából nála harmadik személy által elhelyezett dolgok visszatartására neki semmiféle jogcíme nem volt, annál kevésbbé arra. hogy az ingók kiadását az azokkal semmiféle összefüggésben nem hozható k ivel élésének kiegyenlítésétől tegye függővé.