Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Emberölés. 627—629. 209 férji becsületének oly súlyos megsértését foglalja magában, mely a Btk. 281. §. 2. bekezdése alá esik. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn vádlott cselekményét a Btk. 281. §-ának 2. bekezdése szerint minősítette. Budapest, 1936. évi december hó 3. napján. — B. II. 2382/1936. A határozat megfelel a gyakorlatnak. A férji becsület súlyos megsértését a 281. §. 2. bekezdése alá eső súlyos sértésnek tekinti a gyakorlat — l. Angyal—Degré—Zehery: Mutató I. 426—427. old. 629. Btk. 281., 307. §. — A Btk. 281. és 307. §-ában meghatározott bűncselekmények csak akkor állapíthatók meg, ha az erős felindulás jogilag és erkölcsileg indokolt. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be Cs. H. S. vádlott és védője a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a védelem indítványától eltérő minősítés miatt. Védő az alsófokú bíróságok előtt azt indítványozta, hogy vádlott cselekménye a Btk. 301. §-ba ütköző, — a 306. §-nak 1. tétele és a 307. §. 2. bekezdése alá eső erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettének minősíttessék. A vádlott és a védő semmisségi panasza szerint léhát a kir. ítélőtábla Cs. H. S. vádlott cselekményének minősítésénél két irányban tévedett. Tévedett akkor, amidőn halált okozó súlyos testi sértés büntette helyett szándékos emberölés bűntettének minősítette és akkor is, — amidőn az erős felindulásnak, mint minősítő körülménynek megállapítását mellőzte. A semmisségi panaszok mindkét irányban alaptalanok. Abból a valónak bizonyult tényből ugyanis, — hogy Cs. H. S. vádlott több mint karvastagságú, kemény fából való, igen súlyos szekérrúd darabbal K. B. fejére nagy erővel ismételten csapást mért, — az alsófokú bírói ítéletekben helyesen kifejtett okokból a kir. Kúria is arra következtetett, hogy Cs. H. K. vádlott szándéka nem testi sértés okozására, hanem ölésre irányult. — Nem tévedett tehál a kir. ítélőtábla, amidőn vádlott cselekményét halált okozó súlyos testi sértés bűntette helyett, szándékos emberölés bűnettének minősítette. Nem tévedett akkor sem. amidőn az erős felindulásnak mint minősítő körülménynek megállapítását vonatkozóan felhozott helyes indokokból mellőzte, mert bár az irányadó tényállás szerint való, hogy az elhalt sértett Cs. H. S. vádlott bátyját Cs. H. A.-t súlyosan bántalmazta azáltal, hogy "őt szódavizes üveggel fejbevágta, majd dulakodás közben földre teperte és ez a bántalmazás önmagában elegendő lett volna Cs. H. S. vádlottban az erős felindulás kiváltására, de mivel a sértett támadó fellépésére Cs. H. A. és Cs. H. S. vádlottaknak az a kihivó és jogellenes magatartása szolgáltatott okot. hogy Cs. H. A. a sértett kabátjának ujját szándékosan eltépte, — majd őt Cs. H. S.-ral együtt durván becsmérlő kifejezésekkel illette, — a sértett fentebb ismertetett magatartását Cs. H. S. és testvére jogtalan cseleDöntvénytár. 1937. 14