Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

208 Büntetőjog. törvényhelyen alapuló kedvező minősítésre nincs igénye, ha jogtalan maga­tartása folytán került abba a helyzetbe, amely belőle az erős felindulást kiváltotta. Minthogy az irányadó tényállás szerint vádlott erős felindulását fele­ségének, a sértettnek szemrehányása és az ennek folyományaként köztük keletkezett civódás okozta, a szemrehányásra pedig a vádlott szolgáltatott okot azzal a vétkes magatartásával, hogy bár a borfogyasztás egészségi álla­potára felettébb káros, mégis egész délelőtt borozott és közben kézitás­káját is elhagyta, — nem tévedett a kir. ítélőtábla, amidőn ilyen körülmé­nyek között, vádlott cselekményének a Btk. 281. §. 3. bekezdése szerint való minősítését mellőzte. A védelemnek azt az állítását, hogy néhai sértett a vádlottnak napo­kon keresztül nem adott enni és voltaképen ez volt az eredője a vádbeli cselekményt közvetlenül megelőző civódásnak, — a kir. Kúria nem vehette figyelembe, — mert a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdése értelmében hatá­rozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre köteles alapí­tani, — ezt a tényt azonban a kir. ítélőtábla nem fogadta el valóknak. A büntetés mértékének felülvizsgálatánál a kir. Kúria is súlyosítóként mérlegelte vádlottnak néh. feleségével szemben tanúsított, a kir. ítélőtábla ítéletében jellemzett tűrhetetlenül durva magatartását, míg a kiemelt eny­hítő körülmények közül csak vádlott korlátolt beszámíthatóságát és bűn­bánatra mutató öngyilkossági kísérletét fogadta el. — Az ittasság nem enyhítő, — mert a leittasodással megszegte az orvosi tilalmat és vétett saját és családjának érdekei ellen. A többi intézkedés a felhívott törvényhelyeken alapul. Budapest, 1936. évi december hó 1. napján. — B. I. 3246/1936. 628. Btk. 281. §. 2. bek. — A Btk. 281. §. 2. bekezdésében irt sú­lyos sértés alatt nem csak testi sértés okozását kell érteni, hanem minden oly cselekményt, mely a, vádlottal szemben súlyosan sértő, A sértettnek a vádlott nejével folytatott szerelmi viszonya és az, hogy kora hajnali órákban nejével való találkozás végett a vádlott udvarán megjelent és nejét ki is hívta, vádlott férji be­csületének oly súlyos megsértését foglalja magában, mely a Btk. 281. §. 2. bekezdése alá esik. K. A kir. főügyész semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentett része azért alaptalan, mert a kir. ítélőtábla a megállapí­tott és e helyütt irányadó tényállásból helyes okfejtéssel állapította meg, hogy vádlott ölési szándéka erős felindulásban keletkezett, s ezt az erős felindulást az okozta, hogy sértett vele szemben súlyos sértést követett el. Ugyanis a Btk. 281. §. 2. bekezdésében írt súlyos sértés alatt nem csak testi sértés okozását kell érteni, hanem minden oly cselekményt, mely vádlottal szemben súlyosan sértő, már pedig sértettnek a vádlott nejével folytatott szerelmi viszonya és az, hogy kora hajnali órákban nejével való találkozás végett a vádlott udvarán megjelent és nejét ki is hívta, vádlott

Next

/
Oldalképek
Tartalom