Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

2U4 Büntetőjog. tán a vizsgálóbírónak a határozat meghozatala előtt telekkönyvi iratok beszerzése iránt tett intézkedése a sértett ellen irányuló bírói intézkedésnek tekintendő. K. A vádlott és a védő semmisségi panaszának anyagi jogi oka az. hogy a vádlott nem tudva valótlanul vádolt. A kir. Kúria azonban úgy ta­lálta, hogy a kir. ítélőtábla a valónak elfogadott tényállásból helyesen vont jogi következtetést arra, hogy a vádlott objektíve és szubjektive hamisan vádolta meg a sértetteket a vizsgálati indítványában megjelölt csalás és köz- és magánokirathamisítás bűntettével, illetve magánokirathamisítás vét­ségével. Helyesen állapította meg azt is a kir. ítélőtábla, hogy a vádlott vádo­lása folytán a sértettek ellen bűnvádi eljárás indult és lett foganatosítva. A nyomozás már fedi a bűnvádi eljárás fogalmát. A vádlott ugyan isme­retlen tettesek ellen tette meg feljelentését. Ennek megfelelően a nyomozó hatóság tanuként hallgatta ki a sértetteket. A vádlott azonban feljelenté­sében a büntetendő cselekményként megjelölt cselekmények elkövetőiként a sértetteket nevezte meg. A sértetteket a nyomozó hatóság ezekre nézve hallgatta ki. A nyomozás tehát a sértettek ellen folyt, amint ezt a kir. ügyész és kir. főügyész határozatában ki is emelte. — Ugyancsak helye­sen mutatott rá a kir. ítélőtábla arra is, hogy a vádlott vizsgálati indít­\ anyában a sértetteket már terheltként megnevezte. — a vizsgálóbíró ha­tározatának meghozása előtt telekkönyvi iratok beszerzését rendelte el. — A vizsgálóbírónak ez az intézkedése a sértettek ellen irányult. — Bűnvádi és bírói eljárás folyt tehát a sértettek ellen és a vádlott az ez által maga után vont súlyosabb minősítés alól azért, mert a feljelentését annak külze­tén és kérelmi részében ismeretlen tettesek ellen tettnek jelölte meg. — nem mentesülhet. Törvényszerűen minősítette a kir. ítélőtábla a vádlott cselekményét három rendbelinek, mert a hamis vád bűntette már megvalósul egy egyén­nek hamis vádolásával, — a vádlott pedig három egyént vádolt hamisan különböző bűncselekmények elkövetésével. Mindezek alapján a kir. Kúria úgy találta, hogy a kir. ítélőtábla té­vedés és jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a vádlottnak bizo­nyított cselekménye 3 rendbeli a Btk. 227. §-ának 1. bekezdésébe ütköző és e §. 2. bekezdésének 1. tétele szerint minősülő hamis vád bűntettének az összes ténybeli és jogi ismérveit magában foglalja. (1936. évi szeptember hó 22. napján. B. I. 511/1936.) A szemérem ellen elkövetett cselekmények. 625. Btk. 232., 65. §. — A m. kir. Kúria megállapítása sze­rint az erőszakos nemi közösülés bűncselekményének bevégzett­ségéhez nem elegendő a nemi részeknek csupán külső érintke­zésbe hozatala, hanem az szükséges, hogy a nemi részek egyesül­jenek, vagyis a behatolás megtörténjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom