Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Hamis vád. — Erőszakos nemi közösülés. 624—6*2.5. 205 A határozat különös figyelmet érdemel. Állandó gyakorlatnak lehetett tartani a m. kir. Kúria számtalan határozatában kifejezésre jutott azt a felfogást, amely szerint az erőszakos nemi közösülés bűncselekménye befejezett, ha a nemi részek érintkezésbe jutottak, ha a behatolásnak még a lehetősége sem állapíttatott meg, ha a szűzhártya épségben maradt stb. L. Angyal—Degré—Zehery: Mutató I. k. 324—325. oldalakon közölt határozatokat. — Ezzel szemben újabban elszórtan fordulnak elő határozatok az alábbi értelemben. — Az állandó gyakorlatnak tekinthető eddigi állásfoglalásban kétségtelenül számottevő a magasabb fokú erkölcsi világnézeten alapuló kriminálpolitikai meggondolás; viszont tagadhatatlan, hogy a lex lata rendelkezéseinek és az életfogalomnak az alábbi határozatban elfoglalt álláspont felel meg. Az is kétségtelen, hogy a Btk. revíziója alkalmával a szemérem elleni bűncselekmények büntetőjogi értékelése gyökeres átdolgozásra szorul. Egyöntetű gyakorlat biztosítása viszont ilyen nagyfontosságú kérdésben feltétlenül szükséges. Azzal az időnkint felbukkanó állásponttal szemben, amely a családos állapotot erőszakos nemi közösülésnél is enyhítő körülményként értékeli, örömmel emeljük ki a határozatnak azt az erkölcsi erejű megállapítását, amely a családos állapotnak enyhítő körülményként figyelembevételét mellőzte. K. A m. kir. Kúria a vádlott és védőjének a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszát visszautasítja, azonban minkét alsófokú bíróság ítéletének a vádlott cselekményei minősítéséről rendelkező részét a büntetés kiszabására is kiterjedő hatállyal a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmisségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdéséhez képest hivatalból részben és akként semmisíti meg, hogy a vádlottat a D. 0. sértettel kapcsolatos cselekménye miatt, valamint a B. M. sértettel kapcsolatban az 1935. év őszén elkövetett cselekménye miatt a Btk. 232. §. l. és 2. pontjaiba ütköző két erőszakos nemi közösülés bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérletében mondja ki bűnösnek. Hivatalból észlelte' ... a m. kir. Kúria, hogy az alsófokú bíróságok a vádlott sérelmére tévedtek akkor, amidőn a D. 0. sértettel kapcsolatban elkövetett, valamint a B. M. sértettel kapcsolatban az 1935. év őszén elkövetett vádbeli cselekményeit befejezett erőszakos nemi közösülés bűntettének minősítették. A nemi közösülés élettani értelme szerint — a nemi részek egyesítését jelenti, ami a férfi nemző részének a nő nemi részébe való bevezetésével történik meg. Ebból következik, hogy az erőszakos nemi közösülés bűncselekményének bevégzettségéhez sem elegendő a nemi részeknek csupán külső érintkezésbe hozatala, hanem az szükséges, hogy a nemi részek egyesüljenek, vagyis a behatolás megtörténjék. Mivel pedig az alsófokú bíróságok a fenthivatkozott két vádesettel kapcsolatban irányadó tényként azt állapították meg, hogy a vádlott himvesszőjét a magömlés bekövetkezéséig csupán hozzádörzsölte a sértett leányok szeméremtestéhez, a nemi részek tehát csak .külsőleg érintkezhettek