Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Nyotnozólevél kibocsátása. — Magánosok ellent erőszak. 622—623. 203 kegyelmi elhatározás l. 4. pontja, illetve II. fejezete alá azért, mert a cselekmény a munkabérek felemelése végett, s nem politikai, hanem gazdasági természetű indokból lett elkövetve, amennyiben nincs oly tény megállapítva, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a vádlott cselekményét a gazdasági természetű indokon felül még politikai természetű indokból is követte volna el. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, amidőn a kegyelmet mint bűnvádi eljárást kizáró okot nem állapította meg. Ezért nem alapos a semmisségi panasznak a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján bejelentett része. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapjára alapított semmisségi panasz az e törvényhelyre való puszta hivatkozással tett bejelentéssel nincs ugyan a Bp. 390. §-ában megkívánt módon megjelölve, — azonban a vádlott védekezéséből következtetve ennek a panasznak a jogi oka az, hogy a vádlott nem avégett csatlakozott a csoporthoz, hogy a munkásokat a munka elhagyására birja, hanem pusztán kiváncsiságból. Abból a kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényből, hogy a vádlott a vádbeli időben a munkabéremelés végett kitört építőipari sztrájk alkalmából 10—12 tagból álló s fenyegetőleg fellépő csoport tagjaként megjelent a kérdéses ház építkezésénél, ahol munkások dolgoztak: a m. kir. Kúria is arra következtet, hogy a vádlott is cselekményével a ház építésénél dolgozó munkások szabad elhatározására jogtalan kényszert akart gyakorolni; hogy tehát a kérdéses ház építkezésénél, ahol munkások dolgoztak, a többiekkel avégett csoportosult össze, hogy a munkásokat a munka elhagyására birja. A vádlott tette ekként kimerítvén a Btk. 177. §-ának 2. bekezdésébea meghatározott magánosok elleni erőszak összes tényálladéki elemeit, az bűncselekmény. A vádlott bűnössége tehát jogi tévedés és a törvény megsértése nélkül lett megállapítva. Ezért alaptalan a semmisségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított része. Budapest. 1937. évi január 5. napján. — B. III. 4157 1936. A hamis tanúzás és hamis vád. 624. Btk. 227., 228. §. — I. A hamis vád szempontjáltúl a Btk. 228. §-ában említett „büntető eljárás" fogalmát már a rend őri, illetve csendőri nyomozás is fedi. — II. Nem mentesítheti magát a vádlott a hamis vádnak súlyosabb minősítése alól azáltal, hogy feljelentését annak külzetén és kérelmi részében ismeretlen tettesek ellen tettnek jelöli meg s ennek folytán a nyomozó hatóság a hamis vád sértettjeit tanúként hallgatta ki, — ha a feljelentésből kitűnik, hogy a feljelentett btíncselekmén\ck elkövetői csakis a feljelentésben megnevezett sértettek lehettek. — III. A vádlottnak a sértettek ellen irányuló vizsgálati indítványa foly-