Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

202 Büntetőjog. A kir. törvényszék az 1931. május 27. napján 23. sorszám alatt az ismeretlen helyen tartózkodó X. Y. vádlott ellen a Bp. 470. §-a alapján nyomozó-levelet bocsátott ki és az iratokat 1936. május 27. napjáig nyilvántartásba helyezni rendelte. A kir. ítélőtábla 1936. január 25. napján 23. sorszám alatt felhívta az elsőfokban eljárt kir. törvényszéket, hogy a vonatkozó iratokat rövid használatra a kir. ítélőtáblának küldje meg. A kir. törvényszék 1936. január 31. napján 23. sorszám alatt az iratokat a kir. ítélőtáblához felterjesztette. A kir. ítélőtábla 1936. május 29. napján 26. sorszám alatt hozott végzésével a jelen ügyben a nyilvános tanácsülés tartását rendelte el s ezen a tanácsülésen hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megsemmisítette és a vádlottat elévülés okából felmentette. A kir. Kúria reámutat arra, hogy jogi álláspontja szerint: 1. A nyomozólevél kibocsátása után a Bp. 472. §. 4-ik bekezdése értelmében az eljárást a távollevő vádlott előállításáig meg kellett volna szüntetni. 2. A kir. ítélőtáblának fentebb jelzett 22. sorszám alatt tett intézkedésére való tekintettel a hivatkozott 23. sorszám alatt tett intézkedése szükségtelen és céltalan is volt, mert semmi olyan újabb adat nem merült fel. amely az iratoknak a kir. ítélőtáblához való felterjesztését szükségessé és indokolttá tette volna és így ezen intézkedése az eljárás előbbrevitelét nem szolgálván, az elévülést félbeszakító joghatállyal nem is bir. 3. Az elévülés az 1936. évi május 27. napján bekövetkezett, ezért a vádlott ellen kibocsátott nyomozólevél visszavonása mellett minden további érdemleges határozat nélkül az iratok irattárba helyezendők volnának. (M. kir. Kúria B. II. 3638/1936.) A magánosok elleni erőszak. 623. Btk. 177. §. 2. bek. — I. A Btk. 177. §-nak második bekezdése alá esik annak cselekménye, aki építőipari sztrájk alkalmával tíz-tizenkét tagból álló s fenyegetőleg fellépő csoport tagjaként megjelenik egy olyan építkezés színhelyén, ahol a nem sztrájkoló építőipari munkások dolgoznak. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott megbízott védője jelentett be semmi'sségi panaszt a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontja alapján a bűnösség megállapítása és a legfelsőbb kegyelmi elhatározás nem alkalmazása miatt. A m. kir. Kúria a semmisségi panaszt mindkét irányban alaptalannak találta, azért azt a Bpn. 36. §. 1. bekezdése értelmében elutasította. A kir. ítélőtábla által valónak elfogadott és e helyütt kötelezően irányadó tényállás szerint a vádlott a vád alapjául szolgáló valónak elfogadott tettet a munkabéremelés végett kitört építőipari sztrájk alkalmából követte el. Helyes a kii'. ítélőtáblának ennek alapján tett az a megállapítása, hogy a jelen ügy nem vonható az 1935. december 24-én kibocsátott legfelsőbb