Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Büntc téskiszabás. — Elévülés félbeszakítása. 618—622. Ezért a ni. kir. Kúria is úgy találta, hogy az alsófokú bíróságok a Btk. 92. §-át helyesen alkalmazták. Figyelemmel azonban ennek a vádlottnak többszörösen büntetett előéletére, a m. kir. Kúria úgy ítélte, hogy erre a közveszélyesnek jelentkező vádlottra kiszabott büntetés túlenyhe és az a Btk. 92. §. alkalmazásának keretén belül súlyosbítandó. Ezért a közvádlónak semmisségi panaszát ebben az irányban alaposnak találva, annak folytán a m. kir. Kúria mindkét alsófokú ítéletnek a büntetés kiszabását tárgyazó részét a Bpn. 33. §. értelmében az érvényesített anyagi semmisségi okból megsemmisítette és erre a vádlottra a bűncselekmény tárgyi súlyával -és a bűnösség fokával arányban álló büntetést szabott. Budapest. 1936. évi december hó 1. napján. — B. I. 4874/1936. 621. Btk. 92. §., Bp. 387. §. 3. bek., II. Bn. 28. §. — A köz vádló részéről általánosságban a büntetés súlyosbítása végett bejelentett fellebbezés azt az indítványt foglalja magában, hogy a kir. Ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek büntetést kiszabó rendelkezését minden vonatkozásban vizsgálja felül, tehát a felsőbíróság nem lépi át hatáskörét, ha ily perorvoslat esetén az elsőbíróság által alkalmazott Btk. 92- §-ának mellőzésével szabja ki a büntetést. K. A büntetés kiszabásával összefüggően megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy a kir. törvényszék ítélete ellen a közvádló a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt nem jelentett ugyan be fellebbezést, hanem a büntetést illetően csak általánosságban súlyosbítás végett fellebbezett, mivel azonban ez az általánosságban tett bejelentés azt az indítványt foglalja magában, hogy a kir. ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek büntetést kiszabó rendelkezését minden vonatkozásban vizsgálja felül, a m. kir. Kúriának a B. H. T.-ben 6ő8. sz. alatt felvett határozatában elvi éllel már kifejtett jogi álláspontja szerint a kir. ítélőtábla nem lépte túl hatáskörét azzal, hogy a vádlott büntetését a Btk. 92. §-ának mellőzésével szabta ki. (1937. febr. 18. — B. I. 5833/1936.) 622. Btk. 108. §., Bp. 472. §. 1. és 4. bek. — Szükségtelen és céltalan intézkedés az eljárás előbbrevitelét nem szolgálja, ezért az elévülést félbeszakító'joghatállyal nem bír. — A kir. ítélőtábla hatáskörét túllépte akkor, amikor dacára, annak, hogy a távollevő vádlott a bíróság elé nem állítható, a Bp. 472. §-ának első bebekezdésben foglalt rendelkezés ellenére, a Te, 115. §-a értelmében nyilvános tanácsülésre határnapot tűzött ki s azon ítéletet hozott, miáltal a Bp. 384. §. 4. pontjában foglalt s ugyanezen i;. utolsó bekezdése értelmében mindig hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi okra szolgáltatott alapot. K. A kir. ítélőtábla 1931. május 18. napján 22. sorszám alatt az iratokat az elsőfokban eljárt kir. törvényszéknek azzal az utasítással küldötte vissza, hogy az ismeretlen helyen levő vádlott ellen Bp. XXIII. fejezetében szabályozott eljárást folytassa le s az iratokat csak az elévülési határidő letelte vagy a vádlott kézrekerülése esetében a bizonyításkiegészítés lefolytatása után terjessze fel újból a kir. ítélőtáblához.