Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

196 Büntetőjog. kir. Kúria nem észlelhette azért, mert amit erre vonatkozóan a panasszal élők előadnak, az valójában a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozik, ami pedig- felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Viszont a m. kir. Kúria hivatalból nem észlelt olyan homályt, vagy iratellenességet, illetve helytelen ténybeli következtetést, amely a II. Bn. 33. §-ában írt intézkedésekre szolgálhatna alapúi. Egymagában az a körülmény, hogy az eljárás adataiban, a valónak elfogadott tényállással ellentétes mozzanatok is vannak, iratellenességnek még nem minősíthető azért, mert hiszen a bírói mérlegelésnek éppen az a feladata, hogy az egymással ellentétes adatok közül, a ténymegállapítás alapjául megnyugvással elfogadható részleteket állapítsa meg.. Az alsóbíróságok pedig az általok valónak elfogadott adatokból az írásbeli indokokban panaszolt következtetéseket levonhatták és azokat csupán azért, mert a panasszal élő vádlott védekezésével ellentétesek, nyilván helyteleneknek minősíteni nem lehet. A panaszok egyébként alaptalanok. A valónak elfogadott tényállásból ugyanis nyilvánvaló, hogy az összeütközés napján P. községben vásár volt, amely az országút forgalmában is éreztette hatását, amennyiben maga F. I. is beismerte azt, ho£ry az országúton állatokat hajtottak és a kocsiforgalom is sűrűbb volt a szokottnál. Ez a körülmény indokolttá tette, hogy a panasszal élő vádlott az általa vezetett gépkocsi sebességét megfelelően csökkentse. A gépkocsivezetőt foglalkozása szabályai szerint kötelező óvatosságszempontjából ugyanis nem az a döntő, hogy a gépkocsi sebessége a rendelet által engedett sebességet elérte-e, vagy annak alatta maradt, hanem az, hogy a sebesség az adott viszonyoknak megfelelő, vagyis olyan volt-e. amely lehetővé tette azt, hogy a gépkocsi váratlan akadály felbukkanása esetében, vagy .válságos helyzetben, nyomban megálljon. Ezt az óvatossági rendszabályt szegte meg a panasszal élő vádlott és ez a mulasztás volt az oka annak, hogy a váratlanul útjába került T.-féle gépkocsi felbukkanásakor megállani nem tudott és azzal összeütközött. Hogy a szembejövő gépkocsit vezető dr. T. Á. az általa vezetett gépkocsi sebességét ugyancsak nem alkalmazta az adott viszonyokhoz, az i panasszal élő vádlott bűnösségét nem menti azért, mert jogszabály az. hogy gondatlanságból elkövetett cselekmények esetén, kiki saját gondatlanságáért önállóan felelős. A bekövetkezett eredményié figyelemmel tehát a panasszal élő vádlott bűnösségének megállapítása, nem sérti az anyagi törvény rendelkezéseit. Budapest, 1937. évi február hó 17. napján. — B. I. 5418/1936. i A beszámítás kizáró vagy enyhítő okok. 616. Btk. 76. §., Átv. 7. §., Pp. 383. §. II. a) pontja, Bpn, 31 §. — I. Alkoholos elmezavar miatt nem lehet beszámítást kizáró okot megállapítani: ha a terhelt a magyar nemzet megbecsülését sértő kijelentéseket az elkövetés jelentőségének teljes tuda-