Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

190 Hatásköri Bíróság határozatai. 610. 1894: XII. t.-c. 94. §. f) p., 108. §. — A mezörendöri kihágásból eredő kártérítési követelés tárgyában a határozathozatal csak abban az esetben tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha az a követelés alapjául szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével érdemleges határozatot hoz. Ha a felek a községi bíróságnak mezőrendőri kihágási ügyben hozott ítéletében nem nyugszanak meg s az eljárást a főszolgabíró előtt újrakezdik, úgy mindaz, ami az ügyben a községi bíróság előtt történt, közömbös. Hb. A jelen ügyben a kihágási eljárás Sz. J. ellen ama "cselekménye miatt indult meg, hogy a juhait a sértett rozs és búzavetésében legeltette. Ez a cselekmény a 1894: XII. t.-c. 94. §-ának f) pontjába ütköző és ugyanezen §. utolsó bekezdése értelmében magánindítványra üldözendő kihágás tényálladéki ismérveit meríti ki. Az 1894: XII. t.-c. a mezőrendőri kihágásból származó kártérítési követelések hatásköri hovatartozása kérdésében egyedül a 108. §-ában intézkedik és pedig akként, hogy a büntetéssel egyidejűleg a hatóság a költségek és a kártérítés érdemében is határoz. A mezőrendőri törvénynek ezt a rendelkezését — amint azt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondotta — helyesen csak akként lehet értelmezni, hogy a mezőrendőri kihágásból eredő kártérítési követelés tárgyában a határozathozatal csak abban az esetben tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha az a követelés alapjául szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével érdemleges határozatot hoz. A jelen esetben a ny.-i járás főszolgabírája a terhelt ellen a kihágási eljárást a Rbsz. 151. §-ának 1. pontja alapján megszüntette és pedig az idevonatkozó végzésének indokolása szerint azért, mert a magánvádló a terhelt megbüntetését nem kívánta. Minthogy pedig ezek szerint a kihágási eljárás megszüntető végzéssel nyert befejezést, vagyis a ny.-i járás főszolgabírája a kihágás tárgyában, illetőleg a terhelt megbüntetésére vonatkozóan érdemleges határozatot nem hozott, ennélfogva a sértett, mint a károsult által a kihágás megállapításától függetlenül fenntartott s magánjogi természetű kárkövetelés feletti határozathozatalra nem a ny.-i járás főszolgabírája, hanem — tekintettel arra, hogy a Ny. község községi bírósága által eldöntött jelen kártérítés iránti ügyet már a Pp. 763. §-a értelmében a kir. járásbíróság elé vitték — a magánjogi követelések elbírálása tekintetében irányadó általános hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság hivatott. A rendes bíróság hatáskörén nem változtat az a körülmény sem, hogy a jelen esetben a károsult a kihágás miatt e feljelentést K. község községi bíróságánál tette meg s a nevezett községi bíróság ítéletében a terheltre a kihágás miatt büntetést szabott ki s őt a kár megtérítésére is kötelezte és az ügy csak ezután került a ny.-i járás főszolgabírája elé s végül,