Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre büntető 189 ügyekben. 609. hatóság első tisztviselőjének előterjesztésére a m. kir. népjóléti és munkaügyi, illetve az annak helyébe lépett illetékes miniszter — a rendelethez mellékelt minta szerint — tanúsítványt állít ki, azt lajstromozás és kézbesítés végett az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének megküldi, s általa az illetékes iparhatóságot a fogművesnek az iparlajstromból való törlésére utasítja. Az ugyanezen rendelet 5. §-a értelmében pedig az a vizsgát tett fogműves, aki a 2. §-ban megállapított határidőn belül tanúsítvány kiállításáért nem folyamodott, — a fogorvoslás körébe eső műveletek végzésére irányuló jogosultságát elveszti s köteles a záradékkal ellátott iparigazolványát az illetékes iparhatóságnál bemutatni, amely a záradékot törli. Jelenleg tehát fogműves (fogtechnikus) a fogorvoslás körébe tartozó s az 1919. évi 27.633. számú népegészségügyi miniszteri rendelet ötödik bekezdésének 3. pontjában meghatározott műveleteket csak abban az esetben végezhet, ha részére a 150.000/1924. N. M. M. számú rendelet 2. §-a szerint tanúsítvány állíttatott ki, amely esetben viszont a fogműves ipart nem gyakorolhatja, vagyis a 112.026/1911. B. M. számú körrendelethez mellékelt szabályrendelet 3. §-ának első bekezdésében megjelölt teendőket nem végezheti, jelesül fogakat vagy fogsorokat fogorvosok rendelésére, illetőleg a kereskedelem céljaira nem készíthet, s tehát arra iparigazolványa sem lehet, s az ilyen — tanúsítvánnyal bíró — fogművesek tevékenysége iparnak nem minősíthető és csak a közegészségügyi hatóság ellenőrzése alatt állanak. Viszont az oly fogműves (fogtechnikus), akinek ..Tanúsítványa" nincsen, csak az 1922: XII. t.-c. 14. §-a első bekezdésének 4. pontja értelmében iparengedély, illetőleg iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött fogműves ipart űzheti s tevékenysége csak a 112.026/1911. B. M. számú körrendelettel kibocsátott szabályrendelet 3. §-ának első bekezdésében meghatározott munkálatok elvégzésére terjedhet, s iparigazolványa a fogorvoslás körébe eső munkálatok végzésére semmiesetre sem jogosít. Minthogy pedig a d.-i kir. járásbíróság B. 782/2/1935. szám alatt hozott végzésében megállapított s ehelyütt is irányadó tényállás szerint D. V. terheltnek Budapest területén gyakorolható fogműves ipar űzésére van csak igazolványa, amely pedig — a kifejtettekhez képest — a feljelentésben említett foghúzásra, fogkezelésre, műfogaknak közvetlenül magánosok részére való készítésével járó lenyomat yételére, mint a 27.633/1919. N. M. számú rendelet 5. bekezdésének 3. pontjában említett fogorvoslás körébe eső munkálatok elvégzésére szabályszerű jogosítványnak nem tekinthető, ennekfolytán a terhelt cselekménye nem a 150.000/1924. N. M. M. számú rendelet 4., illetőleg 7. §-ába, hanem — mint az ugyanezen rendelet 2. §-a szerinti „Tanúsítvány", vagyis szabályszerű jogosítvány nélkül fogorvosi teendők végzése — a Kbtk. 92. §-ába ütköző kihágás tényálladéki elemeit látszik kimeríteni, amelynek elbírálására a fentebb idézett jogszabály értelmében a rendes bíróság hivatott. (1936. jún. 22. — 1936. Hb. 12.)