Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 175 Vízjogi ügyek. 593—594. 594. 1913:XVIII. t.-c. 26. §. — A kártérítési ügyek, még ha a vízjoggal többé-kevésbbé szorosan összefüggenek is vagy ha a kártérítési felelősséget éppen maga a vízjogi törvény állapítja is meg, túlnyomó részben mégsem a vízjogi törvény, hanem az általános magánjog szabályai szerint igazodnak. Ennélfogva az ilyen természetű ügyekben a közigazgatási hatóság előtti eljárásnak csak akkor lehet helye, ha a vízjogi törvénynek valamely szakasza vagy más törvényes jogszabály az illető ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörét külön rendelkezéssel kifejezetten megállapítja. Hb. P. D. és felesége úgy a rendes bíróságnál, mint a közigazgatási hatóságnál a kártérítési követelésüket arra alapították, hogy a R. Társulat az általa hatósági engedély alapján végrehajtott ármentesítési munkálatok során a M. folyó jobbpartján levő védtöltést (nyári gátat) lebontotta és az új védtöltést oly módon helyezte el. hogy az azt megelőzően az áradástól védett ingatlanaik áradásnak kitett, nyilt hullámtérbe kerültek s ezáltal az ingatlanok használhatósága és értéke négyszögölenként 30 fillérrel csökkent. A felperesek ezek szerint nem azt vitatják, hogy a hullámtérben levő ingatlanaik értékcsökkenése az ingatlanok művelési módjának az 1885: XXIII. t.-c. 49. §-án alapuló rendelkezés folytán történt megváltozása következtében merült fel. A kereseti követelés tehát nem tekinthető olyannak, amelynek elbírálása az 1896: XXVI. t.-c. 57. §-ának 5. pontja értelmében végsőfokon a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak s következésképen alsófokon a közigazgatási hatóságnak — a rendes bírói utat kizáró — hatáskörébe tartoznék. A vízjogi törvény (1885: XXIII. t.-c.) általános rendelkezéssel (156. §.) azokat az ügyeket utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe, amelyek a törvény szerint a vízszabályozásra, a vízhasználatra és a vizek ellen való védelemre vonatkoznak vagy amelyek vízrendőri intézkedést igényelnek. Ezek közé a kártérítési ügyek nem tartoznak, mert a (... Mint a fejben ...) (1926. Hb. 95/5. szám.) Az 1913: XVIII. törvénycikknek — az 1885: XXIII. t.-c. 170. és 171. §-át hatályon kívül helyező — 26. §-a első bekezdése értelmében a víziműveket engedélyező hatóság az 1885: XXIII. t.-c. 168. §-ában említett határozatában minden olyan esetben, amikor akár az 1885: XXIII. t.-c, akár az 1913: XVIII. t.-c. értelmében valakinek — a kisajátítás esetét ki véve — kártalanítás jár. amennyiben a felek között egyesség nem jött létre, a kártalanítás összegét is megállapítja. Az ugyanezen törvényszakasz harmadik bekezdése értelmében pedig a kártalanítást igénylő a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, ha pedig a legfelső hatóság is határoz e kérdésben, e határozat kézbesítését követő 15 napon belül az engedélyező hatóságnál bejelentheti, hogy a kártalanítás bírói megállapítását kívánja. Ebben az