Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Renden bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 143 Közszolgálati jogviszony. 574. teri indokolásból pedig félreérthetetlenül és kétséget kizáróan kitűnik, hogy a mérnöki kamara tagjai csak a magángyakorlatukat illetően tartoznak a mérnöki kamara fegyelmi hatósága alá, míg a közalkalmazott mérnökök, ha tagjai is a kamarának — bár a közalkalmazotti minőségükben eljárni hivatott fegyelmi hatóságuk által a magángyakorlatuk körében elkövetett cselekményük, vagy tanúsított magatartásuk miatt is felelősségre vonhatók — a közalkalmaztatásukból folyó feladatuk teljesítése miatt a mérnöki kamara fegyelmi hatósága által felelősségre nem vonhatók s a közalkalmazásban álló mérnöki kamarai tagokra a Mérnöki Kamara joghatósága csak a hivatkozott törvénycikk által megengedett magángyakorlatuk tekintetében terjed ki. A bírák és bírósági hivatalnokok fegyelmi felelősségéről szóló 1871. évi VIII. törvénycikknek az 1936: III. t.-c. által hatályában nem érintett 1. §-a értelmében a bírák és bírósági hivatalnokok, hivatali kötelességüknek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megszegéséért felelősséggel tartoznak. Felelősséggel tartoznak a bírák és bírói hivatalnokok azokért a károkért is, melyeket hivatali kötelességük megsértésével okoztak. A hivatkozott törvénycikknek ugyancsak hatályában fennálló 2. §-a első bekezdésének f) pontja szerint pedig bírák és bírósági hivatalnokok alatt a bíróságnál állandóan alkalmazott szakértők is értetnek. A kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936: III. t.-c. I. fejezete 4. §-a első bekezdésének 5. pontja akként rendelkezik, hogy a fegyelmi felelősségre nézve az I. fejezetben megállapított szabályok alá tartoznak a nem rendszeresített álláson vagy állandó fizetés nélkül alkalmazott egyéb bírósági tagok (ülnökök) és szakértők. Az ugyanezen t.-c. 20. §-ának első bekezdése értelmében pedig a fegyelmi bíráskodást a 4. §-ban felsorolt személyek felett — ha nem a 20. §. 2—3. bekezdésében megjelölt bíróságoknál működnek — a kir. törvényszék fegyelmi tanácsa gyakorolja. A hivatkozott t.-c. 4. §-ához fűzött miniszteri indokolás 10. bekezdése szerint ..a szakértőknek a 4. §. körébe sorolása megfelel annak az alapgondolatnak, amely az 1871: VIII. t.-c. 2. §-a első bekezdésének f) pontjában jut kifejezésre, de nincs ellentétben a javaslat rendszerével sem. mert a szakértő a külön szakismeretet igénylő kérdések tekintetében kifejtett véleményező működésével a bírói természetű működésnek segédkező részese." A bíróságnál alkalmazott állandó szakértők az alkalmaztatásukat — polgári ügyekre nézve az 1897. évi február hó 4. napján kelt 7128. számú igazságiigyminiszteri rendelet, a büntető ügyekre nézve pedig az 1899. évi augusztus hó 15. napján 3700. I. M. szám alatt kelt büntető ügyviteli szabályok 35. és 36. §-ai értelmében — kinevezés útján nyerik el és a meghatározott mintának megfelelően esküt tesznek.