Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

140 Hatásköri Bíróság határozatai. Mindezekből, úgyszintén a polgári perben irányadó ügyfél-egyenlőség elvéből, valamint a Pp. 189. §-a első bekezdésének rendelkezéséből okszerűen következik, hogy abban a perben, amelyet kifogásolás esetén a m. kir. Kincstár — mint felperes — a közigazgatási úton marasztalt féllel szemben az 1887: XXXV. t.-c. 3. §-a értelmében a kár megtérítése iránt indít, az alperesnek is jogában áll, hogy a kártérítési kötelezettség fenn nem állásának kimondása és abból folyó jogkövetkezményként a kártérítés biztosításául az illetményeiből levont összegek megtérítése iránt viszontkeresetét támaszthasson. Hogy az a kérdés, vájjon a kártérítési követelés a katonai személy illetményeiből jogosan levonható-e, egyúttal közszolgálati illetményi igénynyel is összefügg, — ez a körülmény a rendes bíróság eljárását azért nem akadályozhatja, mert egyrészt az 1887: XXXV. t.-c. 3. §-a e kapcsolat ellenére is kifejezetten biztosítja a polgári per útját, másrészt pedig, mert a szóbanforgó és a kártérítési kötelezettséggel kapcsolatos igény tárgyában a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt eljárásnak helye nem lévén, a fél részére ebben a kérdésben más bírói jogsegély, mint az 1887: XXXV. t.-c. 3. §-ában engedett polgári perút nem is áll rendelkezésére. (1936. dec. 14. — 1936. Hb. 37.) 573. 1921:XLIX. t.-c. — A katonai illetmény, illetőleg ellátás iránti igény alapja a katona és az állam között keletkezett — közjogi természetű — szolgálati jogviszony, vagyis úgy az illetményi, mint az ellátás természetű igény a katonát az ebbeli szolgálati jogviszonyára tekintettel — a magánjog szabályaitól függetlenül — illetik meg. A katona azonban az állammal szemben csak a katonai szolgálati viszony szempontjából kerül közjogi jogviszonyba, de egyébként magánjogi jogalanyiságát nem veszíti el. Következőleg a katonai szolgálatra tekintet nélkül és attól függetlenül jogot keletkeztető tényekből az állammal szemben létrejött jogviszonya már nem közjogi, hanem magánjogi jogviszony. Más szóval: azok a magánjogi jogcímen alapuló igények, amelyek a katonai szolgálatot teljesítő egyént erre a szolgálatra tekintet nélkül illetik meg, jogi természetüket nem veszítik el s tehát közjogi jellegű igénnyé pusztán a katonai szolgálat tényéből kifolyóan át nem változnak. Hb. M. L. a rendes bíróság előtt a kártérítés iránti keresetét arra alapította, hogy szolgálat közben a kincstár tulajdonában levő ló megrúgta, aminek következtében beállott és az elbocsátását maga után vonó betegsége folytán keresőképessége nagy mértékben csökkent. A kereseti előadását utóbb a felperes azzal egészítette ki, hogy az a ló, amelyik őt megrúgta^ rosszindulatú, rugós természetű volt. Általános magánjogi jogszabály, hogy aki állatot tart, felel azért a káréit, amelyet az állat másnak okoz. Ez a felelősség a házi állat tekintetében is fennáll, ha a károkozás ténye az állattartó gondatlanságára vezethető vissza, vagy enélkül is. ha a kár megtérítését a fennforgó körül-