Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatóság hutásköre polgári ügyekben. 141 Közszolgálati jogviszony. 573—~>74. ményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja. A felperes tehát a keresetét oly ténykörülményre alapította, amelynek bekövetkeztére a katonai szolgálat csak az alkalmat adta, de amely a katonai szolgálatra tekintet nélkül is és annak sajátosságától függetlenül alkalmas a kártérítés iránti jog, illetőleg kötelezettség, vagyis kizárólag magánjogi jogviszony keletkeztetésére. Ehhez képest a felperes keresete nem közjogi természetű ellátási igény, hanem kizárólag a magánjog szabályain alapuló — kártérítési — követelés érvényesítésére irányul. A kereseti követelés magánjogi természetén nem változtat az a körülmény, hogy a felperes az őt ért kár összegét a katonai zsoldjának alapul vételével számította fel. A kereset jogalapja ugyanis a jogkeletkeztető tényekre vonatkozó tényállítások után, nem pedig a követelés menynyisége tekintetében tett tényelőadások szerint igazodik. (1936. ápr. 27. — 1935. Hb. 79.) 574. 1923:XVII. t.-c. 35. §., 1936:111. t.-c. 4. §. — A Buda pesti Mérnöki Kamara fegyelmi szerve közigazgatási, a törvény széki fegyelmi bíróság pedig bírói hatóság. A bíróságnál alkalmazott állandó szakértő mérnök a bíróságtól nyert megbízásából folyó feladata teljesítése miatt a mérnöki kamara fegyelmi hatósága által nem vonható felelősségre; emiatt csak az illetékes bírósági fegyelmi hatóság járhat el vele szemben. Hb. 1. A Hatásköri Bíróság a jelen hatásköri összeütközési eset elintézésénél a saját hatáskörének megállapíthatása szempontjából elsősorban azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, hogy az ügyben eljárt hatóságok, jelesül egyrészről a budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bírósága, másrészről a Budapesti Mérnöki Kamara, illetőleg annak fegyelmi szervei olyan hatóságoknak tekinthetők-e, amelyeknek határozatai folytán felmerült hatásköri összeütközési eset elintézésére az 1907: LXI. t.-c., illetőleg az 1928: XLIII. t.-c. rendelkezései szerint a Hatásköri Bíróság hivatott. Az 1928:XLIII. t.-c. 2. §-a értelmében az ugyanezen törvény és az 1907:LXI. t.-c. alkalmazásában a rendes bíróságokkal (kir. járásbíróság stb.) egy tekintet alá esik az a bírói jellegű más hatóság is, amely rendes bíróság körében van szervezve, vagy amelynek fellebbviteli bírósága rendes bíróság vagy rendes bíróság körében szervezett külön bíróság. Minthogy pedig a budapesti kir. büntető törvényszék bírói jellegű fegyelmi bírósága az 1936:111. t.-c. 21. §-ának rendelkezéseihez képest a rendes bíróság körében van megszervezve, ennélfogva kétségtelen, hogy a budapesti kir. büntető törvényszék fegyelmi bíróságát az 1928:XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében említett bírói jellegű és a hivatkozott törvények alkalmazása szempontjából a rendes bírósággal egy tekintet alá eső hatóságnak kell tekinteni. Az 1923:XVII. t.-c. 4. §-ával szervezett Budapesti Mérnöki Kamara pedig — amelynek működése felett a felügyeleti jogot az érdekelt társmi-