Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

138 Hatásköri Bíróság határozata}. kezdésében foglalt rendelkezésre, azt kellett kimondani, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1936. nov. 16. — 1936. Hb. 31.) 571. 1883:XXX. t.-c. 33. §. — Állami középiskolai rendes tanár szolgálati jogviszonya az állammal szemben közjogi jogviszony. A jogviszony közjogi jellege akkor sem változik meg, ha a középiskolai tanár kultuszminiszteri megbízás alapján más, szintén állami tanintézetnél órákat ad. A szolgálati viszonynak és az arra alapított követelésnek közjogi jellege szempontjából közömbös az, hogy az alkalmazás az állam vagy más közjogi testület által fenntartott tanintézetnél történik, kivéve, ha egy közszolgálatban nem álló egyén alakszerű magánjogi szerződés mellett nyer alkalmazást, (1937. febr. 22. — 1936. Hb. 40.) 572. 1887: XXXV. t.-c. 2. és 3. §§. — A katonai hatóság által szolgálati kötelesség megszegése címén kártérítésre kötelezett katonatiszt a rendes bíróság előtt kérheti a marasztaló katonai közigazgatási határozat megszüntetését. Hb. A közös hadsereg (haditengerészet) és honvédség hatóságai által közigazgatási úton hozott, kártérítésben marasztaló határozatok hatályáról és megtámadhatóságáról szóló s a honvédségre vonatkozóan jelenleg is érvényben levő 1887: XXXV. t.-c. 2. §-a értelmében, ha a honvédség hatóságai által közigazgatási úton hozott s kártérítésben elmarasztaló határozat alapján megtérítendő kár okiratilag megállapított készpénz, értékpapír vagy készletmennyiség hiányából áll és a megtérítésben oly személy maraöztaltatott el, aki az elmarasztaló hatóságnak a tényállás szorgos megvizsgálásából merített meggyőződése szerint a büntető-törvények értelmében büntetendő cselekményben vagy a hiányzó tárgyak kezelésére, bevételére, kiadására, felvételére, kiszolgáltatására vagy szállítására vonatkozó szolgálati kötelessége megszegésében vált bűnössé: a kártérítésben elmarasztalt. — a megtámadhatóság közigazgatási úton megengedett eszközeinek kimerítése után, — a közigazgatási marasztaló határozatnak egészben vagy részben való megszüntetése végett a rendes bíróságnál keresettel élhet, amely kereset a végérvényes közigazgatási határozat kézbesítése napját követő három hónap alatt nyújtandó be. Az ugyanezen t.-c. 3. §-a értelmében pedig, ha más, mint a 2. §. esete forog fenn, a kártérítésben elmarasztalt a határozat kézbesítése napját követő két hét alatt annál a hatóságnál, amely a határozatot hozta, kifogással élhet, amely kifogás akkor is megtehető, ha a határozat közigazgatási úton még megtámadható. A kifogásnak az a hatálya, hogy a honvédség igazgatásának határozatával megállapított kártérítési követelés a törvény rendes útján érvényesítendő. A hivatkozott törvénycikknek már az 1. §-ához fűzött miniszteri indokolása (az 1884. évi országgyűlés képviselőházának irományai IV. kötet 368. és következő oldalain) a második bekezdésében azzal érvel, hogy „a szolgálati kötelesség terjedelme a dolog természetéhez képest, a fennálló közigazgatási szabályok értelmében lesz • megítélendő, az a kér-