Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

124 Pénzügyi jog. Az ezekkel szemben felmerült nézetek szerint az ilyen ügylet: haszonbérleti, „megváltási" illetékdíjjegyzék 72. tétel, illetve névtelen szerződésnek lenne minősíthető. A jogegységi tanács döntése szerint az ügylet a névtelen (innominat) szerződések csoportjába tartozik. Az ügylet ugyanis: a) nem egyezségi, mert a felek nem a köztük már meglévő vitás vagy bizonytalan jogviszonyt rendezik, hanem szerződéssel újat létesítenek; b) nem szolgálati, mert a kikötött díj fizetésére kötelezett fél (a házfelügyelő) ép azért fizet, hogy szolgálati szerződés elnyerésével munkát végezhessen, tehát munkavállaló lehessen. Ez a szerződés tehát a szolgálati szerződés megszerzésére irányuló szerződés. Ép azért a megszerzett szolgálati szerződésbe foglalva sem a szolgálati szerződés járulékos ügylete, hanem attól különálló ügylet; c) nem a 72. díjtételben körülírt „megváltási szerződés", mert nem meglévő ügyletet újít, hanem új ügyletet létesít: d) nem adás-vétel, bár a közönséges szóhasználat annak nevezi, mert az ügyletben az adás-vétel lényeges ismérvei hiányzanak. Hiányzik a vételre alkalmas tárgy. A vétel tárgya ugyanis lehet jog, sőt lehet a jog birtoka is, de az alkalmazás joga, nem a vétel tárgyaként szerepelhető jog, mert ez a jog tovább is megmarad a háztulajdonosnál. De hiányzik ennek a jognak tulajdoni átruházására irányuló akarat is, ez pedig az adás-vételi ügyletnek lényeges ismérve; e} nem haszonbérlet, mert az ügylet tárgya nem gyümölcsöző jog haszonvételének az átengedése. A gyümölcsre való jog nem a háztulajdonos tulajdonában vagy birtokában levő jog, hanem a szolgálati szerződésnek a következménye. A gyümölcs a szolgálatnak az ellenértéke. III. A mai magánjogok is, a római jog nyomán, de más vonatkozásokban és kiterjesztve, épp a gazdasági élet és fejlődés beláthatatlan alakulásai és ezeknek előre történő különleges rendszerezésének lehetetlensége folytán, ismerik az ú. n. névtelen szerződést (contractus innominatus), vagyis az olyan szerződési alakzatokat, amelyeknek nincs közönséges neve. A római jog névtelen szerződésének négy alakzata közül ez az ügylet: do ut facias, adok, hogy valamit érettem cselekedj, (fizetek, hogy alkalmazz) alakzatnak felel meg. A helyes magánjogi minősítés mellett a szóbanlévö ügylet névtelen szerződés. Illetékjogunk épp az ilyen ügyletek illeték alá vonhatása végett állította fel a 78. tétel I. A. n. pontjában foglalt általános rendelkezést, úgy, hogy az ilyen ügylet után az illetéket ennek megfelelően kell kiszabni. (287. számú jogegységi megállapodás. 1937. június. — Pod. 1937. évi 3. f. 60.) 508. — A haszonélvezetről visszteher ellenében való lemondás, az ill. dijj. 88. t. B. 2. pontja értelmében, 1.5%-os okirati illeték alá esik, melynek alapja a visszteher (a szóbanlévő esetben 400 P.). Ha a haszonélvezeti szolgalom értéke ennél nagyobb (adott esetben 3600 P.), a többlet után az 1920: XXXIV. törvény-