Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Egyéb illetékek. 508—515. 125 cikk alapján ajándékozási illeték követelésének lehet helye. (Kb. 8364/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 46.) 509. — A panaszos özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt férje ingatlanára, de azt előbb még férjének anyja haszonélvezi s így a panaszos terhére kiszabott illetéket N. jegyzékbe vették. Minthogy a panaszos újból férjhez ment s így haszonélvezeti joga megszűnt, anélkül, hogy azt gyakorolhatta volna, az illeték tör­lését el kellett rendelni. (Kb. 20.540/1935. P. sz. — M. K. LIY. évf. 48.) 510. — Ha a haszonélvezetet a túlélő házastárs részére bizto­sították, vagyis kezdő időpontja később áll be, a haszonélvezet értékét a haszonélvezőnek a haszonélvezet bekövetkezésekor meg­lévő életkorát véve alapul, kell majd — a fél kérelmére — he­lyesbíteni. (Kb. 7760/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 13.) 511. — Az özvegyi haszonélvezeti jog után kiszabott illeték alapja az özvegyi jog korlátozása iránt folyamatba tett perben, nemcsak az e tárgyban hozott ítélet alapján, hanem a per folya­mán kötött egyezség alapján is leszállítható, ha a körülmények arra mutatnak, hogy az özvegy haszonélvezeti jogáról nem ön­ként mondott le (1020: XXXIV. t.-c. 67. §. 1. pont). (Kb. 1493/ 1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 13.) 512. — Ha az eredetileg bizonytalan időtartamra kötött bér­leti szerződést határozott időtartamra szóló szerződésre változtat­ják, a pénzügyi hatóság jogosan követeli az eredetileg az évi bér háromszoros összegében meghatározott illetékalap után kiszabott illetéken felül az ezt meghaladó határozott, négyévi időtartamra járó bérösszeg után az illetéket. (Kb. 16.261/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 11.) 513. — A 6200/1933. M. E. sz. rendelet 34. §-ában meghatáro­zott vámőrlési jogosultság azt a mezőgazdát is megilleti, aki nem kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat. (Kb. 10.167/1935. P. sz. — 1944. E. H. — 1936. okt. 28. — Pod. 1937. évi 2. f. 45.) 514. — Az a körülmény, hogy a külföldi cég belföldi képvise­lője részéről kötött ügyletek a külföldi cég utólagos jóváhagyá­sát (elfogadását) igényelték, nem jelenti azt, hogy a jogügyletek ezáltal külföldön kötöttekké váltak, hanem csak azt, hogy a kül­földi cég jóváhagyása által a belföldi képviselő feltételesen kö­tött ügyletei feltétlenekké, illetőleg végérvénvesekké váltak. (Kb. 18.756/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 22.) 515. —• A bírósági végrehajtó nem közhivatalnok s ezért tőle — az ill. szab. 94. §-ának 5. pontja alapján — az árverési jegyző­könyvbe foglalt jogügylet okirati illetékét nem lehet követelni. (Kb. 6745/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 46.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom