Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Egyéb illetékek. 506. 121 körül természetesen éppúgy mutatkozó kirovási és behajtási nehézségeket továbbra is fennhagyandónak vélte volna, hanem inkább azt kell feltenni, hogy a bizottsági javaslat nyomán a törvény az üzletszerű vagy nyilvános fogadások illetékügyi helyzetét teljesen rendezni kívánta, s ebből a célból az illetékátalányozást azzal a rendeltetéssel valósította meg, hogy annak keretében a kormány az általános illetékterhet és azonfelül a mindenkori viszonyoknak megfelelő többletterhet egyesítve magában foglaló mérvű szolgáltatást rójon a fogadási üzletnek erre a nemére. Ennélfogva a fogadási illetékek tekintetében a panasznak helyet kellett adni. II. A versenytrendező egyesületek részéről kiadott fogadási engedélylevelekben nem lehet illetékkötelesnek minősíteni annak a megemlítését, hogy az engedélyes minő közszolgáltatásokat tartozik a fennálló jogszabályok szerint a versenyt rendező egyesülethez az utóbbi részéről a földmívelésügyi miniszteri rendelkezés értelmében való kezelés és továbbítás végett beszolgáltatni, hanem csak azoknak a kikötéseknek az értéke lehet illetékalap, amelyeket a jogszabályok szerinti kötelezettségen felül azért ró az engedélyesre az egyesület, hogy biztosítékot szerezzen a maga számára ama felelősség tekintetében, amely az engedélyes működéséért a törvény értelmében terheli. Szükséges ennélfogva, hogy a pénzügyigazgatóság az engedélylevelek illetékkötelezettsége felől újból határozzon, s az új határozás alkalmával annak vizsgálatára és indokolására is kiterjeszkedjék, hogy ama leveleket illetően, amelyekre nézve nem az eredeti okiratról készült hivatalos lelet az illetékkiszabás támpontja, mennyiben állanak rendelkezésre az okirat keletkezése és tartalma iránt olyan bizonyítékok, amelyek ezekben az irányokban teljes világosságot nyújtanak, mert hivatalos lelet hiánvában az okirati illeték lerovásának elmaradása címén csak akkor támasztható kincstári követelés, ha azt, hogy okirat keletkezett és minő tartalommal, a pénzügyi hatóság bizonyítja. (9410/1936. P. sz. 1908. E. H. — 1936. jún. 24. — Pod. 1936. évi 4. f. 10.) 506. Az ingók árveréséről felvett jegyzőkönyveknek bélyegben lerovandó illetékét csak a végrehajtótól, annak pénzben fizetendő illetékét pedig, egyetemleges kötelezettséggel, mind a végrehajtatótól, mind az árverési vevőtől lehet követelni. Kb. Helyes panaszosoknak az az érvelése, hogy az illetékdíjjegyzék 7. tételének az „Árverési jegyzőkönyvek" vezérszava alatt levő része már nincs hatályban. Az 1918: XI. t.-c. 62. §-a az árverési vételekről új intézkedést tett s 115. §-a hatályon kívül helyezte azokat a korábbi törvényes szabályokat, amelyek addig az ebben a törvényben újraszabályozott vagyonátruházási illetékekre vonatkoztak. Ez a törvény még az ingóknak visszteher mellett való átruházását is vagyonátruházási illetékek alá tartozónak tekintette, ami az 1. §. rendelkezéséből nyilvánvaló.