Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

116 Pénzügyi jog. Egyéb illetékek. 494. 1920: XXIV. t.-c. 5. §. — A takarékbetétekről kizárólag ellenőrzés céljából vezetett kartotéklapok illetékkötelesek, mert lényeges üzleti események feljegyzésére szolgálnak s mert az 1920: XXIV. t.-c. 5. §-a értelmében nem szünteti meg a könyvek illetékkötelezettségét, hogy ezeket több azonos példányban vezetik. A törvény nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy a kereskedő könyveit milyen célból vezeti s annak sem, hogy a kartotékoknak (könyveknek) a könyvelési rendszer szempontjából van-e jelentőségük vagy sem. (Kb. 7110/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 10.) 495. 1920: XXIV. t.-c. 14. §. — A 127. számú jogegységi megállapodás azzal egészül ki, hogy a részvénytársasági szerződésnek a társasági vagyon gyarapításával nem kapcsolatos olyan módosítása, amelynek következtében a régi részvényeknek újakkal való becserélése nem válik szükségessé, részvénykibocsátási illeték alá nem esik és így nem követelhető részvénykibocsátási illeték a társasági alaptőkének olyan módon végrehajtott leszállítása után, hogy a társaság bizonyos számú részvényét visszavásárolja és azokat megsemmisíti. (Kb. 295. számú jogegységi megállapodás. — 1937. június. — Pod. 1937. évi 3. f. 76.) 496. 1920: XXIV. t.-c. 19. §. — E §-ban meghatározott betétés folyószámla átalánvi illetéket csak gvümölcsözően elhelvezett tőkék után lehet követelni. (Kb. 14.502/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 46.) 497. 1920: XXIV. t.-c. 19. §. — E §-ban meghatározott betétés folyószámla-átalányi illetéket betétként vagy folyószámlán elhelyezett összegek után arra tekintet nélkül kell fizetni, hogy a kölcsön-jogviszonyban szereplő összegek alaktalan kölcsönügylettel avagy okiratba foglalt szerződéssel jutnak-e az adós birtokába. (Kb. 14.205/1933. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45.) 498. 1920: XXXIV. t.-c. 19. §. — E §-ban a pótilleték kiszabhatására meghatározott 2 évi határidő elmúlását hivatalból is észlelni kell, amiből következik, hogy ennek az időnek elmúlását az érdekelt nemcsak a rendes jogorvoslati úton, hanem azon kívül is az illetékvisszatérítési igény elévülésére vonatkozó szabályok korlátai között bármikor érvénvesítheti. (Kb. 21.309/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 33—34.) 499. 1920: XXXIV. t.-c. 122. §. — Egyházi javadalmasnak az illetékegyenérték alól az 1920: XXXIV. t.-c. 122. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában biztosított mentessége, valamennyi jövedelmét számbavéve, 928 P jövedelemig áll fenn, tekintve, hogy a mentesség értékhatárát az'5004/1924. P. M. rendelet 11. §-a 800 arany-