Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
Jövedelem- és vagyonadó. 163—172. 83 171. 500/1927. P. M. sz. r. 13. §. — Az OTI alkalmazottak nyugdíjintézetébe önként fizetett, tehát a szolgálati illetményt nem terhelő járulék a jövedelem adó alapjából nem vonható le. Kb. Az adózó azt panaszolja, hogy az OTI alkalmazottak nyugdíj intézetébe az adóévet megelőző évben nyugdíj járulék fejében befizetett 791 P 96 fillért a jövedelemből nem vonták le, jóllehet ezt ő kétségtelenül magánjogi címen alapuló teherként tartozott fizetni. A panasz nem helyt álló. Mert a fellebbezéshez csatolt rendeletből kitetszően a panaszos a bevalláskor már nem volt OTI alkalmazott és nyugdíjintézeti tagságát kérésére önkéntes tovább fizetés mellett engedélyezték. Már pedig az 500/1927. számú P. M. rendelet 13. §-ához fűzött utasítás (5) bekezdése szerint a magánjogi címen fizetett levonható tehertételek közé csak a tényleges magánszolgálatban levők által fizetett olyan nyugdíjalap járulék számít, amely az adóköteles szolgálati illetményt terheli. A panaszos azonban nem áll, a fenntiek szerint az OTI szolgálatában, és így nyugdíjalap járulékkal terhelt szolgálati illetménye nem is lehet, hanem a járulékot önként fizeti, hogy magának járulékot biztosítson, a járulék ennélfogva magánjogi címen alapuló tehernek sem tekinthető. (1934. okt. 26. — Kb. 734/ 1933. P. sz. — 1852. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 45.) 172. 2030/1932. M„ E. sz. r. 11. §. 9. bek. — A lakásüresedés folytán bekövetkezett jövedelemcsökkenés alapján a rendkívüli jövedelemadó pótlék nem mérsékelhető. Kb. Panaszos azon az alapon kéri a rendkívüli jövedelemadó pótlék mérséklését, hogy az 1932. évre terhére kivetett 1867 P házadóból 703 P lakásüresedés címén töröltetett. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1932. évi 2030/M. E. számú kormányrendelet 11. §-ának (9) bekezdése a jövedelemadópótlék mérséklését három feltételhez köti, u. m.: a csökkenés az adózótól független körülmények folytán álljon elő, — a csökkenés legalább 10% legyen és a meghatározott összegű jövedelem tartósan csökkenjen. Tartós a csökkenés akkor, ha nem átmeneti vagy ideiglenes jellegű. Ezért a kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1932, évi 146.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ának (4) bekezdése helyesen rendeli, hogy a rendkívüli pótlék nem mérsékelhető, ha a jövedelemcsökkenés csak átmeneti vagy ideiglenes jellegű. Panaszos házában az egyik lakás 1932. május 1-én megürült és azt december 31-ig nem tudta újból bérbe adni. A lakásüresedés folytán bekövetkezett jövedelemcsökkenés átmeneti jellegű, mert panaszos azt, hogy a szóbanforgó lakás bérbeadás céljára alkalmatlan volna, nem igazolta, de nem is. állítja, — a lakás tehát bérbeadás céljából állandóan hirdetve volt és az üresedés-, illetőleg a jövedelemcsökkenés, megszűnik abban a pillanatban, amelyben az új bérlő azt elfoglalja. Az ilyen jövedelemcsökkenés nem tartós jellegű és ezért a felhívott törvényes rendelkezés szerint a rendkívüli jöve6*
