Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

84 Pénzügyi jog. delemadópótlék nem mérsékelhető. (1935. márc. 16. — Kb. 24.890/1934. P. — 1854. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 48.) Társulati adó. 173. T. H. Ö. 2. §. — Az igazgatóság tagjainak sorából választott ügyvezetőség elnökének és alelnökének havi fizetése tantiemadó alá esik. Kb- A vállalat azt sérelmezi, hogy a három tagból álló ügyvezetőség tagjainak, nevezetesen az ügyvezető elnöknek, alelnöknek és igazgatónak ebbeli — külön megbízáson alapuló — tevékenységéért juttatott rendes havi fizetések után tantiemadót róttak ki, annak ellenére, hogy több mint 10 év óta állandóan kereseti adót vetettek ki. Az ügyvezetők munkakörük ellátásáért tpp úgy felelősséggel tartoznak a közgyűlésnek és a vállalatnak, mint más vállalati alkalmazottak. Ügyvezetők hiányában más egyéneket kellene alkalmazni ennek a (munkakörnek az ellátására. Az alapszabályok 22. §-a előírja, hogy ügyvezető elnökké és alelnökké H. megye alispánját, illetve főjegyzőjét kell megválasztani, ügyvezető igazgatóvá az államépítészeti hivatal vezetőjét választották meg. Az ügyvezetés ellátására más alkalmazottak nincsenek. Minthogy az ügyvezetők külön munkaköre lényegesen eltér a többi igazgatósági tagok munkakörétől, ennélfogva az ügyvezetők havi fizetését sem lehet ugyanolyan elbírálás alá venni, mint az igazgatósági tagok jutalékát, végül hivatkozik e bíróságnak 11.394/P, 1916. számú elvi döntésére, amelynek alapján annak kimondását kéri, hogy az ügyvezetők 5105 P fizetése kereseti adó alá tartozik. Az ügyvezető elnökre és alelnökre nézve a panasz alaptalan. A nem vitás tényállás szerint az igazgatóság tagjainak sorából választották meg az ügyvezetőség tagjait, akik továbbra is az igazgatóság tagjai maradtak. Az ügyvezetőség nem különálló szerve a vállalatnak, hanem egy része az igazgatóságnak. Bár az ügyvezető elnök és alelnök a vállalat érdekében nagyobb tevékenységet fejtettek ki, mint az igazgatóság többi tagjai és> ebbeli működésükre az igazgatóság irányítást gyakorolhatott, ámde ez a külön megbízatás és munkakör még sem teremtett szolgálati viszonyt az ügyvezető elnök, s alelnök és a vállalat között. Azt pedig a vállalat sem állítja, hogy szolgálati szerződés megkötése utján létesült volna szolgálati viszony. Minthogy a T. H. Ö. 2. §-a az adókötelezettség szempontjából nem tesz megkülönböztetést sem a javadalmazás megállapításának módja tekintetében, sem abban a tekintetben, hogy az igazgatóság tagjai a vállalat érdekében kisebb, vagy nagyobb tevékenységet fejtenek-e ki, ennélfogva az ügyvezetőség elnökének és alelnökének egész javadalmazása után jogosan vetették ki a tantiemadót. Ennek jogosságát nem érinti az előző években követett eltérő gyakorlat. A panaszban említett elvi jelentőségű határozat pedig a vállalat védelmi álláspontjának nem a támogatására, hanem a megdöntésére alkalmas.