Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

82 Pénzügyi jog. 163. J. V. H. Ö. — Bányaüzem céljára átengedett terület elértéktelenedése fejében kapott kártérítés, nem alapja a jöve­delemadónak, a vadállományban okozott kár megtérítéseképen kapott összeg azonban jövedelemadóalap. (1936. jan. 18. — Kb. 5153/1934. P. sz. — 1889. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 11.) 164. J. V. H. Ö. — A férjével közös háztartásban élő fele­ség jövedelmét és vagyonát a férj jövedelméhez és vagyonához kell számítani még akkor is, ha a feleség maga kezeli a jöve­delmét, illetőleg vagyonát. (Kb. 10.258/1934. P. — M. K. LIV. évf. 25.) 165. J. V. H. Ö. — A feleségnek 600 P-t meg nem haladó keresetét nem lehet a férj jövedelemadóalapjához hozzászámí­tani, de házbirtokból eredő jövedelmét, ha az 600 P-nél kevesebb is, hozzá kell számítani. (K. 24.688/1934. P. — M. K. LIV. évf. 25.) 166. J. V- H. Ö. — A házak vagyonértékének meghatáro­zásánál a pénzügyminiszter évenkinti kivetési rendeletében a házbérjövedelem megfelelő szorzata útján kiszámított értéket az adófelszólamlási bizottság csak abban az esetben mellőzheti, ha számszerűen bizonyítva van, hogy a megelőző év folyamán hasonló házakat más áron (forgalmi érték) adtak el. „Köztudo­másra" hivatkozással becsülni nem lehet. (Kb. 2,667/1936. P. — M. K. LIV. évf. 25.) 167. J, V. H. Ö. — A földbirtokból származó jövedelmet nem a községi elöljáróság, hanem az adófelszólamlási bizottság köteles megbecsülni s ezzel szemben az adózó tartozik termeit javainak mennyiségét, eladási, illetőleg forgalmi árát és kiadá­sait bizonyítani. (Kb. 2.241/1935. P. — M. K. LIV. évf. 25.) 168. J. V. H. Ö, — A rt. igazgatója járandóságának az után a része után, amelyet a T. H. Ö. 16. §-a alapján társulati adó alá vontak, nem lehet alkalmazotti kereseti adót követelni, de mert a jövedelemadónál az alkalmazotti járandóságot abban az összegben kell felvenni, mint amelyet az alkalmazotti kereseti adó alapjául vettek, a társulati adóval megrótt javadalmazás után jövedelemadót sem lehet követelni. (Kb. 3946/1934. P. — M. K. LIV. évf. 25.) 169. 1929: XXIII. t.-c. 4., 8. §§. — Az a körülmény, hogy az adózót állatainak elhullása folytán tetemes veszteség érte, nem ad igényt az 1929: XXIII, t.-c. 4. és 8. §-aíban szabályozott adó­elengedésre. (Kb. 11.739/1934. P. — M. K. LIV. évf. 6.) 170. 1929: XXIII. t.-c. 4., 8. §§. — Az 1929: XXIII. t.-c. 4. és 8. §-ai alapján azt az adóhátralékot is el lehet engedni, amely oly időből származik, amikor az adózónak még volt állása. (Kb, 11.756/1934. P. — M. K. LIV. évf. 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom