Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Közmunka ügyek. 26—27. Anyakönyvi ügyek. 28. 51 Az a körülmény, hogy valamely munka a város (község) szükségletének kielégítését — adott esetben a község útiviszonyainak javítását — szolgálja, a szükségmunka fogalmának elbírálása szempontjából mérvadónak nem tekinthető. Az inségmunka költségeinek fedezete ugyanis különböző tételekből tevődik össze. Az állami támogatáson, az inségjárulék bevételén s a város (község) költségvetésében kifejezetten inségmunkák céljaira felvett összegeken felül a városok (községek) költségvetésében felvett közmunkáknál a munkadíj vagy annak egyrésze, ha a munka szükségmunkásokkal végeztethető, szintén az inségenyhítő tevékenység fedezetének tekintendő. Önként értetődik, hogy útépítési munkálatoknál foglalkoztatott azok a munkavállalók, akik az ínségesekről vezetett nyilvántartásban nem szerepelnek, betegségi és baleseti biztosításra kötelezettek, miért is a vármegye alispánja útján egyidejűleg utasítottam a községet, hogy a szóbanlevő munkavállalóknak a tényleges munkába lépés napjával, a munkaviszony fennállásának tartamára az intézet illetékes kerületi pénztáránál bejelentése iránt haladéktalanul intézkedjék s az utánuk esedékes járulékokat fizesse meg. (261.912/1935. B. M. — M. K. LIV. évf. 5.) 27. 1933: VII. t.-c. 26. §. — A hadirokkantak mentessége a kézi községi közmunka szolgáltatása, illetőleg váltságára alól. Km, A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. VII. t.-c. 26. §-ának 9. bekezdése szerint az e törvény alapján ellátásban részesülő vagy járadékmegváltásban részesült hadirokkantak mentesek kézi közmunka teljesítése, valamint a kézi közmunka váltságárának fizetése alóL Minthogy több oldalról kétség merült fel aziránt, hogy a fentemlített mentesség a lakóházak birtokosaira is kiterjed-e avagv csupán a személyes kötelezettségen alapuló közmunka alól ad a törvény felmentést, a szóbanlévő törvényes rendelkezés helyes és egyöntetű értelmezése és alkalmazása végett az alábbiakról értesítem az Alispán urat. Az 1933: VII. törvénycikk elől idézett határozmánya a mentességet általában a kézi közmunkára, illetőleg ennek pénzbeli váltságára adja meg. E törvényes rendelkezéssel szemben nem lehet tehát helye oly megszorító értelmezésnek, amely szerint a mentesség csakis a személyes kötelezettségen alapuló közmunkaszolgáltatásra vonatkoznék, míg a házbirtok után kötelező szolgáltatásra ki nem terjed, mivel az ily értelmezés a tőrvény világos rendelkezésével szemben állna. De nem lehet helye másfelől olyan értelmezésnek sem, mintha a mentesség az igás közmunkára is vonatkoznék, mert ez viszont a kedvezménynek olyan kiterjesztését jelentené, amire a törvény szabatos rendelkezései alapot nem nyújtanak. (67728/1935. K. K. M. — M. K. LIV. évf. 7.) Anyakönyvi ügyek. 28. 1894: XXXII. t.-c. — Külföldi állampolgárok megegyezése a házasságukból születendő gyermekek vallására nézve. Bm. Elvileg nincs akadálya annak, hogy külföldi állampolgárok gyermekeik vallására nézve Magyarországon megegyezésre lépjenek; csakhogy 4*