Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

52 Közigazgatási jog. azt a kérdést, vájjon az ily megegyezés alakilag és anyagilag érvényes-e, nem a magyar törvény szerint, hanem az illető külföldi törvények szerint kell megítélni, minthogy a vallási hovatartozás a személyállapot (status) kérdése és ennélfogva az érdekelt személy hazájának törvényeihez (lex patriae) igazodik, sőt ebben a kérdésiben való döntés is az érdekelt hazai hatóságának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez az oka annak, hogy anyakönyvi jogunk szabályai következetesen elzárkóznak úgy a külföldi állampolgárok részéről kötött vallási megegyezéseknek, mint a külföldi állampolgár gyermekek vallásának az anyakönyvben feltüntetése elől. Ebből azonban nem következik az, hogy külföldi állampolgárok részéről Magyarországon kötött ily vallási megegyezések a magyar jog szempontjából érvényteleneknek volnának tekinthetők, vagy hogy a magyar jog megtagadná a külföldiektől az ily megegyezések kötésére való képességet, — hanem csak az következik, hogy az ily megegyezések érvényessége az illető külföldi törvényekhez igazodik s azokat a magyar állami anyakönyvbe bejegyezni nem szabad. Ez a helyes értelme a Belügyi Közlöny 1901. évfolyama 8. számában (134 oldal) is közzétett 34.901/1901. B. M. sz. elvi jelentőségű határozatának, mely szerint: külföldiek a házasságukból születendő gyermekek vallására nézve az 1894: XXXII. törvénycikk alapján érvényes és a magyar állami anyakönyvbe bejegyezhető egyességre nem léphetnek. Ha azonban a külföldi házasulok — akik magyar hatóság előtt az előírt alakiságok mellett, ily egyességet kötöttek — magyar állampolgárokká válnak, a megegyezés az itt követett gyakorlat szerint érvényre emelkedik és az az anyakönyvbe is feljegyezhetővé válik. A megegyezés ugyanis nem a megegyezésre lépő szülők, hanem a születendő gyermek személyi állapotára vonatkozik s csak a gyermek személyi állapotára van jogi kihatása; ha tehát a gyermek már magyar állampolgárnak született, vallási hovatartozására vonatkozólag csak a magyar törvény irányadó, ideértve a gyermek vallása felől a szülők részéről korábban kötött megegyezés érvényességének kérdését is. (17.542/1936. B. M. sz. — M. K. LIV. évi 20.) 29. 1933: VII. t.-c. 26. §. 1. bek. — Hadigondozottak ellátási ügyeinek tárgyalásához beszerzett anyakönyvi kivonatok kiállításának díjmentessége. Bm. A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933: VII. törvénycikk 26. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az említett törvényen alapuló bármely ellátás, jog, előny vagy kedvezmény elnyerése céljából kiállított okirat feltételesen illetékmentes. Az ily okiratnak, úgyszintén hadigondozási ügyekben adott hatósági bizonyítványoknak kiállítása is díjmentes. Egyes anyakönyvvezetők ezt a rendelkezést tévesen értelmezve, az anyakönyvi kivonatok kiállítását kérő felektől vagy -hatóságoktól, azzal a megokolással, hogy az anyakönyvi kivonatok nem tekinthetők hatósági bizonyítványoknak, a kiállítási díj befizetését vagy szegénységi bizonyítvány bemutatását kívánják. Minthogy az anyakönyvi kivonatok az érdekelt felek születési, vagy házassági vagy halálozási adatainak hivata-