Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

12 Alkotmányjog. lehet következtetni arra, hogy a választás eredményié másképen alakult volna. Ily körülményeik között a választási bizottságnak a pótajánlások elbírálásánál tanúsított szabálytalan eljárása tekinthető csak olyannak, amely a választás eredményére döntő befolyással lehetett. Hogy valóban döntő befolyással volt-e, az pedig attól függ, hogy volt-e a pótajánlások között legalább is 1500 érvényes ajánlás? Fentebb már megállapítást nyert, hogy a panasizlók pártja által benyújtott 5840 pótajánlás között a választási bizottsághoz beosztott tisztviselők 2199 olyan egyént találtak, aki fel van véve a választói névjegyzékbe és más pártok ajánllási ivén neve nem szerepel. A bíróság ezt a kétségtelenül választói joggal bíró 2199 egyén ajánlását egyéniként vizsgálat alá vette és ez alapon megállapította, hogy ezek közül csak 159 minősíthető érvénytelennek részben azért, mert nyilvánvalóan idegen kézzel van írva, részben azért, mert az ajánlás az 1925: XXVI. t.-c. 62. §-ánalk (12.) bekezdésében említett adatok valamelyikét nem tartalmazza, részben pedig azért, mert az illető ajánló neve vagy már a benyújtott alapajánlások között is szerepel, vagy egy másik pótajánlási íven is előfordul. A 159 érvénytelen pótajánllás beszámítása után pedig a panaszlónak még mindig marad 1500-at jóval meghaladó pótajánlása. Ennélfogva tehát, mivel a választási bizottság a 6868 alapajánlásból 3500-at érvényesnek fogadott el, a póta'jánlások közül pedig 2040 ajánlás érvényessége állapítható meg, — kétségtelen, hogy a panaszlók 5000-et meghaladó érvényes ajánlást nyújtottak be, minélfogva kétségtelen az is, hogy a választási bizottság által a pótajánlások elbírálásánál elkövetett szabálytalanság olyan volt, amely a választás eredményére döntő befolyást gyakorolt. ^ A panaszlók annak bizonyítására, hogy a benyújtott pótajánlások között több mint 1500 érvényes ajánlásuk volt, bizonyítást ajánlottak fel. Ezt a bizonyítást azonban a bíróság mint szükségtelent mellőzte, mert az •érvényes pótajánlások mennyisége a pótajánlási ívek átvizsgálása alapján is megállapítható volt. Mellőzte a bíróság dr. B. E. választásvédő ama indítványának tel'iesítését is, hogy az ajánlási ívek adassanak vissza a választási bizottságnak avégből, hogy ez minden egyes ajánlásnál megjelölhesse, hogy melyiket fogadta el érvényesnek s melyiket és mi okból törölte. Ettől az eljárástól ugyanis megnyugtató eredmény nem várható, mert a megállapított tényállás szerint a választási bizottság úgy az alap-, mint a pótajánlások elbírálásánál nem a benyújtott ajánlások egyenként való vizsgálata alapján hozta meg határozatát, hanem önkényesen állapította meg az érvényesnek elfogadott ajánlások számát, minélfogva még csak feltételezni sem lehet, hogy a döntése után hónapok muliva hiteltérdemlően képes ilenne megjelölni azt, hogy melyek voltak azok az ajánlások, amelyeket elfogadott s melyek azok, amelyeket valamely okból törölt. Igaz ugyan, hogy az 1931. évben ugyancsak a déli kerületben megtartott országgyűlési képviselőválasztás érvénytelenítése iránt folyamatba lett ügyben a bíróság visszaadta a pótajánlási íveket a választási bizott-