Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 1. 13 ságnak az elfogadott és törölt ajánlások megjelölése végett, ámde abban az ügyben nem nyert megállapítást, hogy a választási bizottság szabálytalanul hozta meg határozatát, miként a jelen ügyben. Egyébként pedig abból a körülményből, hogy a választási bizottság akkor csak nagy számban alkalmazott segédmunlkaerőnek hónapokon át végzett munkája után tudott a bírói felhívásnak eleget tenni, airra kell következtetni, hogy ilyen eljárástól még olyan esetekben sem várható megnyugtató eredmény, amikor nincs adat arra, hogy a bizottságnak az ajánlások felülbírálásánál tanúsított eljárása nem volt felületes. Dr. B. E. választásvédő vitatta azt is, hogy annak elbírálásánál, hogy a panaszlók pártjának van-e 5000 érvényes ajánlása, nemcsak a pótajánlásokat kell vizsgálni, hanem az alapajánlatokat is, s azt állította, hogy a választási bizottságnak az alapajánlások tárgyában elsőízben hozott az a határozata helyes, amely szerint az alapjánlások között csak 1638 érvényes ajánlás volt, minélfogva a panas.zlók pártjának 3362 ajánlást kelllett volna pótolni. Ennek az állításának helyességét az alap- és pótajánlások átvizsgálásával kívánta bizonyítani. A bíróság azonban ezt a bizonyítást is mellőzte. Mellőzte pedig azért, mert a választási bízottságnak ama kihirdetett határozatával szemben, amely szerint a panaszlóik pártjának az alapajánlások között 3500 érvényes ajánlása volt, a választásvédők tartoznának kimutatni, hogy ebből az elfogadott 3500 ajánlásból melyek azok, amelyek szerintük érvényesek és melyek az érvénytelenek, si ők tartoznának bizonyítékot szolgáltatni aiz általuk érvénytelennek tartott ajánlások érvénytelen voltára is. A választásvédők azonban eme kötelezettségüknek nem tettek eleget s így bizonyítási indítványuk figyelembe vehető nem volt. Azzal ugyanis, hogy egyszerűen kétségbe vonják a választási bizottságnak az alapajánlások kérdésében hozott és kihirdetett határozata helyességét, a bizonyítás terhét a panaszilóra, akiket csak annak a bizonyítása terhelhet, hogy a velük közölt határozatban megjelölt 3500-on felül van-e még annyi érvényes ajánlásuk, hogy az érvényes ajánlások száma összesen az 5000-et eléri vagy meghaladja — át nem háríthatják, A kifejtettek szerint tehát minden bizonyítási eljárás nélkül, pusztán a választási íratok alapján meg lehetett és meg kellett állapítani, hogy ebben az ügyben az 1925: XXVI. t.-c. 100, §-ának 5 pontjában említett érvénytelenség esete áll fenn. Ennek az érvénytelenségi oknak törvényes -következménye az 1925: XXVI, t.-c. 124, §-a szerint az, hogy a megtámadott választást érvénytelennek kell nyilvánítani, A panaszlók azonban azt is kérték, hogy az egész választási eljárás érvénytelenné nyilvánítása helyett a választásnak csak a szavazásra vonatkozó résize semmisíttessék meg és hogy új iszavazás rendeltessék el olykép, hogy abban pártjuk listája is résztvehessen. Ennek a kérelemnek a bíróság nem adott helyet a következő okokból: A törvény VI. fejezete „A választás" felirattal van ellátva s ebben a fejezetben szabályozza a választás kitűzéséneik, előkészítésének, a jelö-