Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 1. 11 szabálytalanság természetes következményeként jelentkezik az a további szabálytalanság, hogy a választási bizottság nem jelölte meg, hogy a pótajánlások közül melyik az a 900, amelyet érvényesnek elfogadott és melyek azok, amelyeket érvénytelennek minősített; továbbá hogy nem jelölte meg az érvénytelenség okát sem. Igaz ugyan, hogy a törvény, amely az ajánlás elfogadása vagy megtagadása kérdésében a döntést a választási bizottságra bízza (93. §.), kifejezetten nem teszi a választási bizottság kötelességévé az érvényesnek elfogadott és érvénytelennek tartott ajánlások egyenként való megjelölését; ámde abból, hogy a döntés helyesen és jogszerűen csak az ajánlások érvényességének egyenként való vizsgálata alapján történhetik meg, okszerűleg következik, hogy a választási bizottságnak kötelessége volna minden egyes elbírált ajánlásnál megjelölni, hogy az elfogadható-e s ha nem, mi akadálya van az elfogadásnak. A panasz az 1925: XXVI. t,-c. 100. §-ának 5. pontjára van alapítva. E pont szerint azonban valamely szabálytalanság elkövetése egymagában még nem vonhatja maga után a választás érvénytelenségét, hanem csak akkor járhat ezzel a jogkövetkezménnyel, ha alaposan lehet arra következtetni, hogy a szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyással volt. Ebből a szempontból vizsgálva a panaszlók által sérelemként íelhozott ós a fenntebb kifejtettek szertint megállapítható szabálytalanságokat, a bíróság úgy találta, hogy sem a detektívek alkalmazása, sem más pártok kartotékainak helytelen módon való esetleges felhasználása, sem az a körülmény, hogy a nagy pártok ajánlásait vizsgálat nélkül fogadták el és hogy a panaszlók pártjának elfogadott és érvénytelennek minősített pótajánlásait nem jelölték meg; a választás eredményére döntő befolyással nem voltak, mert nem e szabálytalanságok következménye volt az, hogy a panaszlók pártjának lajstromát szavazás alá nem bocsátották. Az alapajánlások elbírálásánál elkövetett szabálytalanság ugyan befolyással lehetne a választás eredményére abban az esetben, ha a benyújtott pótajánlás'ok között nem lenne 1500 érvényes ajánlás, mert ebiben az esetben, ha a panaszlók bizonyíthatnák, hogy az alap- és pótajánlások között együttvéve van 5000 érvényes ajánlásuk; ámde mert a panaszlók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a választási bizottság által megállapított 1500 hiányt tudták ezt a mennyiséget jóval meghaladó érvényes ajánlással pótolni, — feltéve, hogy ez az álláspontjuk helyes, nincs ebben az ügyben döntő jelentősége annak, hogy a választási bizottság szabályszerűen döntött-eaz alapajánlások elfogadása kérdésében. Bármilyen módon hozta meg ugyanis a választási bizottság az alapajánlás kérdésében a maga határozatát, kétségtelen az, hogy a panaszlók pártját 1500 ajánlás pótlására utasította. Ha tehát a panaszlók pártja pótlólag 1500 érvényes ajánlást tudott benyújtani, — a párt lajstromát el kellett volna a választási bizottságnak fogadnia. Ebben az esetben pedig a szavazásra bocsátott négy párt lajstromán felül a panaszlók pártjának is ötödik pártként részt kellett volna vennie a választáson, amiből alaposan