Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

180 Büntetőjog. A vadászati szabályok ugyanis a puskásokkal szemközt történő u. n. „ráhajtás" esetében a hajtott terület felett való átlövést nyilván osaik az alatt a feltétel alatt tartják megengedhetőnek, ha az átlövés a mások testi épségét vagy életét nem veszélyezteti. A vadásznak, aki ily lövésre határozza el magát, abban a biztos tudatban kell cselekednie, hogy azon a területen, melyet a lövése pásztáz, nem tartózkodnak emberek. A megállapított tények szerint azonban a vádlott olyan irányban adta le a végzetes lövést, amely a közbeeső, két méter magasi kukoricaszárral borított terület miatt nem volt áttekinthető és amely — általa is tudottan — a kukoricásban láttatlanul közeledő hajtók haladási irányát ferdén keresztezte. Minthogy a vádlott ebben a helyzetben nem tarthatta teljesen kizártnak azt, hogy a lövése érhet valakit, a lövési leadásával olyan kockázatot vállalt magára, mely a vadászt kötelező óvatosság és körültekintés követelményeivel össze nem egyeztethető és mint ilyen, már önmagában is törvényes alapul szolgálhat a büntető felelősség megállapítására. Nem helytálló továbbá a vádlott érdekében felhozott az az érv sem, mely a vádbeli balesetet, mint a vádlott akaratán kívül álló véletlen eseményt állítja be azon az alapon, hogy a vádlott nem láthatta előre azt, mikép a kilőtt lövedékből egyes serétszemek, vagy a lökő erő egyenetlensége vagy a röptűkben egymáshoz való ütődésük folytán irányt fognak változtatni és a szabványos szóráskupnál nagyobb területet veszélyeztetni. A körültekintő vadásznak ugyanis gyakorlati tapasztalatai alapján a szórás eme rendellenességeire is számítani kell és a lövést csak olyan helyzetben és körülmények között szabad leadnia, ahol a fáradt és illetőleg összeütközés következtében irányukat változtató serétszemek sem veszélyeztetnek senkit sem, Egyébként is véletlennek jogi értelemben csak az olyan eseményt lehet érteni, amelyet a fél egyáltalában nem, még megfelelő körültekintés esetén sem láthatott előre, amiről adott esetben, tekintve, hogy a vádlott részéről a szükséges óvatosság és körültekintés hiányzott, már csak ezért sem lehet szó. Mindezekhez képest, minthogy a vádlott eljárása és a sértett megsérülése között az okozati összefüggés is felismerhető — a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása tévedés nélkül történt. A pótmagánvádló képviselőjének a mai tárgyaláson előterjesztett az a kérése, hogy a vádlott a pótmagánvádló javára az elsőfokú bíróság előtt felmerült költségek megfizetésére is köteleztessék, figyelembe vehető nem volt, mert az alsófokú bíróság ily tárgyú esetleges mulasztásának orvoslása a felülvizsgálati bíróság jogkörén kívül esik. Budapest, 1935. szept. 25. — B. II. 2525/1935. szám. 451. Btk. 75. §., 310. §., Bn. 1. §., II. Bn. 8. §. — I. A gondatlanság fokát súlyosbítja az, hogy az elítélt öt éves gyermekkel szemben vezette figyelmetlenül autóját, — II, Gondatlanság által öt éves gyermeken elkövetett súlyos testi sértés esetében nem szolgál a büntetés végrehajtása felfüggesztésének alapjául