Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Kísérlet. — Részesség. 445.—446. 175 K. A kir. főügyész semmisségi panaszának M. L. vádlott terhére a Bp. 385. §. 1. a. pontja alapján bejelentett része alapos. Az irányadó tényállási szerint M. J. és M. L. vádlottak a korcsmában ültek, midőn V. Zs. és V. A. sértetteket meglátták a korcsma előtt elmenni; mire mindketten késsel kezükben „majd kaptok" és ,.megöllek te kutya" kijelentés mellett utánuk szaladva reájuk támadtak. A támadás elől V. Zs. K. J. udvarára menekült és M. J. vádlott késsel a kerítésen keresztül V. Zs. felé csapkodott, majd mindkét vádlott V. A.-val lépett fel támadólag, miközben V. Zs. kijött az udvarról, mire M. J. vádlott feléje fordult és a kezében tartott kést nagy erővel V. Zs. homlokába vágta, mire nevezett elesett. M, L. vádlott pedig ezalatt folytatta V. A. ellen intézett támadását, melyhez M. J. vádlott is csatlakozott, de vádlottak V. A.-t megszúrni nem tudták, mert nevezett ügyesen akként védekezett a kezében levő késsel, hogy mindkét vádlottat megsebesítette. V. Zs. sértett a szenvedett sérülésébe belehalt. M. L, vádlottnak ez a tevékenysége a m, kir. Kúria megítélése szerint V. Zs. sérelmére elkövetett szándékos emberölés bűntettében való bűnsegédi bűnreszesség alkotó elemeit kimeríti. Közömbös ebből a szempontból az, hogy M. L, vádlott a sértettékkel való összeütközés alkalmával nem a halálosan megsérült V. Zs.-val, hanem társával V. A.-val került össze és őt fenyegette késsel. A szándékos emberölésnél ugyanis azok, akik az ölés véghezvitelében szándékosan részt vesznek, tettestársak, azok pedig, akik ölési, tehát tettesi cselekedetet nem követnek el, de tudják, hogy más ezt teszi és ezt tudva, társuknak ezt a cselekvőségét valamikép szándékosan előmozdítják, azok bűnsegédek. Már pedig M. L. vádlott akkor, amidőn M. J. vádlottal egyező akarattal késsel kezében „majd kaptok és megöllek te kutya" kijelentések elhangzása után sértettekre támadt, tudta, hogy M, J. vádlott V. Zs.-t megölni akarja. Ebben a tudatban ment M. L. vádlott a sértettek után s volt jelen a helyszínen. így M. L. vádlottnak erőtényezőt képviselő ez a jelenléte, M. J. vádlottal való együttműködése kétségtelenül szándékosan mozdította elő M. J. vádlottnak V. Zs, sértettel szemben elkövetett cselekményét. Szándékos bántalmazás esetén pedig a résztvevők mindenike, tehát a bűnsegéd is büntetőjogilag felel azért az eredményért, amelyet a bántalmazás előidézett. Minthogy tehát M. L. vádlott tudta nemcsak azt, hogy társa V. Zs.-t bántalmazni akarja, hanem azt is, hogy élete ellen tör, ami a vádlottak részéről a támadás megkezdése előtt elhangzott kijelentésből és hogy késsel támadtak sértettekre, kétségtelen és mivel M. L. vádlott e tudatban M, J. cselekményét a fent előadottak szerint szándékosan előmozdította, — mivel továbbá M. J. vádlott V. Zs.-t meg is ölte, okszerűen következik, hogy M. L. vádlott mint bűnsegéd szintén részes és felel azért az eredményért, amelyet társának cselekménye előidézett.