Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

176 Büntetőjog. Tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn M. L. vádlott bűnösségét a V, Zs. sérelmére elkövetett cselekmény tekintetében meg nem állapította, A kir. ítélőtábla ítéletének M. L. vádlott felmentésiére vonatkozó részét ezért a m. kir. Kúria a Bp. 385. §. 1. a. pontja alapján megsemmisítette és M. L. vádlott bűnösségét a V. Zs. sértett sérelmére elkövetett cselekmény miatt is a rendelkező rész szerint megállapította. A kir. főügyész semmisségi panaszának mindkét vádlott terhére a Bp. 385. §. 1. b. pontja alapján V. A. sértettel szemben elkövetett cselekmény tekintetében bejelentett része szintén alapos. Vádlottak ugyanis késsel kezükben s „majd kaptok és megöllek te kutya" kijelentéssel nemcsak üldözték sértetteket, hanem mindketten V. A, testét megszúrni is akarták és evégett késsel feléje csapkodtak, amely szúrások elől sértett csak úgy tudott menekülni, hogy késsel kezében védekezett és vádlottakat megsebesítette. Vádlottak cselekménye túl ment a Kbtk. 41. §-ában írt veszélyes fenyegetésen, mert ők V. A. megölését, ami a fentiek szerint szándékukban volt, meg is kezdették azzal, hogy késüket sértett testének irányozva, feléje szúrtak és szándékolt cselekményüket csak az akaratukon kívül fekvő azon okból nem végezhették be, mert sértett védekezése folytán a szúrás testét nem érte, ez pedig a szándékos emberölés kísérletének minden alkotó elemét kimeríti. Tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, midőn vádlottak cselekményét közcsend elleni kihágásnak és nem szándékos emberölés kísérlete bűntettének minősítették. Mindkét alsófokú bíróság Ítéletének vádlottak által V. A. sértettel szemben elkövetett cselekménye minősítésére vonatkozó részét a m. kir. Kúria ezért a Bp. 385. §. 1. b. pontja alapján megsemmisítette és vádlottak cselekményét szándékos emberölés kísérlete bűntettének minősítette. Habár vádlottak bűnössége ezek szerint ugyanazon időben és helyen elkövetett egyrendbeli befejezett és egyrendbeli megkísérelt szándékos emberölés bűntettében állapíttatott meg, a m, kir. Kúria a Btk. 280. §-ában írt minősítéist azért mellőzte, mert vádlottak terhére csupán a V. A. sérelmére elkövetett cselekmény téves minősítése miatt van semmisségi panasz bejelentve, ellenben vádlottak terhére a V. Zs. sértettel szemben elkövetett szándékos emberölésnek a Btk. 280. §. szerinti minősítése végett a kir. törvényszók Ítélete ellen fellebbezés bejelentve nem volt, sem M. J. vádlott terhére e minősítés végett a kir. főügyész semmisségi panaszt be nem jelentett. A változott minősítés és M. L. vádlottal szemben új bűncselekmény megállapítása folytán a vádlottakkal szemben szükségessé vált új büntetés kiszabásánál a m. kir. Kúria a ki.r törvényszók Ítéletében helyesen felsorolt enyhítő körülményeket szintén mérlegelte és súlyosbító körülménynek vette, hogy a korcsmában ülő vádlottak az úton haladó sértettekre bosszúból támadták és ezek alapján vádlottak büntetését bűnösségük fokával és cselekményük súlyával arányban szabta ki. A vádlottak terhére és javára a II. Bn. 28. §-a alapján bejelentett sem-