Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

166 Hatásköri Bíróság határozatai. Az állami vagy azzal egy tekintet alá eső hivataloknál alkalmazott díjnokok ugyanis állami alkalmazottak ugyan, de nem állami tisztviselők. Az 18%: XXVI. t.-c. 83. §-a első bekezdésének 1. pontja azonban csak az állami tisztviselőknek és — az egyéb állami alkalmazottak közül — az altiszteknek és szolgáknak az illetményeikre való igényéből eredő kérdéseket, valamint ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követeléséket utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe s más oly jogszabály nincsen, amely szerint az állami hivataloknál alkalmazott díjnokoknak illetmények iránt támasztott követelésié elbírálására a Közigazgatási Bíróság volna hivatott. A Közigazgatási Bíróság hatásköre pedig az 1896: XXVI. törvénycikkben és az azt kiegészítő újabb törvényekben, valamint más törvényes jogszabályokban kimerítően (taxatíve) lévén meghatározva, csak azok az ügyek tartoznak hatáskörébe, amelyeket valamely törvényes jogszabály kifejezetten oda utal s az idézett t.-c. 19. §-a a Közigazgatási Bíróság hatáskörének kiterjesztését a jog- és törvényhasonlatosság (analógia legis et iuris) elvének alkalmazásával meg nem engedi. (1935. nov. 18. — 1935. Hb. 42.) 434. 1929: XV. t.-c. 1. §. — Abban a kérdésben, hogy a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek e törvényhely alapján végkielégítésre jogszerű igénye van-e, a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye. (1935. nov. 18. — 1935. Hb. 40.) 435. 1929: XV. t.-c. 1., 3, §§. — Katonai szolgálat teljesítése köziben szerzett sérülésből s az annak folytán történt elbocsátásból eredő igény ellátás természetű követelés, amelynek elbírálása végső fokon a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A hazai magánjogunk szerint ahhoz, hogy valakit a másnak vagyonában beállott hátrányért az egymásközti jogviszonyra tekintet nélkül megtérítési kötelezettség terheljen, illetőleg, hogy a károsult és valamely más személy között önálló s a magánjog szabályai alá tartozó kártérítési kötelem keletkezzék, szükséges, hogy a kárt más személy okozta légyen, vagyis, hogy a kár bekövetkezése más személynek — vagy olyan harmadik személynek, akinek tevékenységéért a másik személy felelősséggel tartozik — cselekményével, (tevésével vagy mulasztásával) esetleg a másik személy jogköréhez tartozó dolog vagy üzem működésével közvetlen okozati összefüggésben álljon. A felperes azonban a balesetének előidézésével közvetlen okozati kapcsolatban álló ily cselekményt az alperesi, illetőleg közegei részéről nem is állított. Pusztán az a körülmény tehát, hogy a baleset folytán a felperes keresőképessége csökkent, az alperesnek vagy közegeinek a baleset előidézésével, illetőleg bekövetkeztével okozati összefüggésben álló cselekménye hiányában az alperes magánjogi kártérítési kötelezettségének a felek egymás-