Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

152 Hatásköri Bíróság határozatai. törvény — illetőleg szabályellenessége — forog fenn, amely miatt szintén nem igénykereset indításának, hanem a K. K. H. Ö. 98. §-a, 101. §-ának 2. o) pontja értelmében kizárólag a közigazgatási hatóság, a 104. §. 4. b) pontja értelmében pedig végsőfokon a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak lehet helye. Ezek szerint tehát ahhoz, hogy a köztartozások miatt vezetett végre­hajtás során lefoglalt ingóságok zár alól feloldása iránti igény a rendes bíróság előtt legyen érvényesíthető, a K. K. H. Ö. 59. §-ának 2. bekezdése értelmében két feltétel szükséges, jelesül: 1. hogy az ingóságokat ne a hátralékosnál vagy annak lakásán, hanem másutt foglalják le, továbbá 2. hogy az ingóságok az idézett rendelethelyben megjelölt személyek­nek az ugyanott meghatározott rendeltetéssel kerültek légyen a birtokába, Vagyis — amint ezt az 1923: VII. törvénycikknek a K. K. H, Ö. 59. §-a által átvett 48. §-ához fűzött miniszteri indokolás is kiemeli — e törvényes rendelkezés ,,az igénykeresetek körét a hátralékos lakásán kivül foganato­sított zálogolások esetében is kizárólag a foglalkozása folytán nála lévő ide­gen tulajdont képező ingóságokra korlátozza, minden más- esetben pedig az igénykeresetet kizárja." (1935. okt. 14. — 1935. Hb. 18.) Egyéb ügyek. 421. 1899: XLII. t.-c. 18. §. — Cséplőgépvállalkozó részére szerzett csépi ési terület megszerzése utáni közvetítői jutalék megítélése iákkor is a rendes bíróság hatáskörélbe tartozik, ha a területet a cséplőgépvállalkozónál alkalmazott gazdasági mun­kás szerezte meg. (1935. nov. 18. — 1935. Hb. 46.) 422. Í907: LXI. t.-c. 7. §. első bek. 1. p. — Szomszédos bel­telkek közötti kerítés felállításának kérdéséiben — hacsak a köz­igazgatási hatóság közrendészeti szempontokból nem találja szükségesnek a kerítés felállítását — a rendes bíróság hivatott dönteni. Hb. Az a kérdés, hogy a szomszédos beltelkek között köteles-e és ha igen, ki és miiilyen kerítést felállítani, a szomszédjog, vagyis a magánijog körébe tartozó kérdés. Következőleg annak elbírálására — hacsak törvény vagy törvényerejű rendelet kifejezetten eltérőleg nem rendelkezik — a ren­des bíróság hivatott. A szomszédos beltelkek kerítéssel elhatárolása ugyan közrendészeti szempontból is szükséges lehet. A közrendészeti szempont fennforgásának valamely adott esetben meg­állapítása pedig — a dolog természete szerint — a közrend fenntartására, biztosítására hivatott közigazgatási hatóság feladata. Ha azonban a kerítés' felállításának közrendészeti szempontból szüksé­gességét a közigazgatási hatóság nem állapította meg, a szomszédos beltelkek közötti kerítés felállítására vonatkozó jog, illetőleg kötelezettség a szom­szédjog körébe tartozó magánjogi vitás kérdésként jelentkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom