Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 153 Egyéb ügyek. 421-^24. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy B. községiben szabályrendelet szabályozza azt a kérdést, hogy a szomszédos beltelkek között melyik szomszéd és mily módon köteles kerítést felállítani és hogy a szabályrendelet az e tárgyban való intézkedést is a községi elöljáróságra bizza. Egyrészt ugyanis a magánjog forrása — a törvényes korlátokon belül — községi (helyhatósági) szabályrendelet is lehet, s így valamely magánjogi jogviszony szabályrendeleti szabályozása az abban előírt kötelezettségnek közrendészeti, vagyis közigazgatási jogi természetét még nem állapítja meg, másrészt pedig valamely magánjogi jogviszony elbírálásának közigazgatási útra utalását helyhatósági szabályrendelet joghatályosan ki nem mondhatja. (1935. nov. 18. — 1935. Hb. 30.) 423. 26.915/1871. V. K. M, sz. r., 4249/1905. V. K. M. sz, r. A 'hitfelekezetek és vallási jellegű munkakört betöltő alkalmazottak között fennálló jogviszony közjogi természetű. Az anionom orthodox izraelita hitközségi rabbi fizetése iránt az őt alkalmazó autonóm orthodox hitközséggel szemben támasztott követelés elbírálására minden esetben és kizárólag az autonóm orthodox hitközség választott bírósága hivatott. Hb. A nem vitás tényállási szerint L. A. k.-i autonóm orthodox izraelita hitközségi rabbi ellen foganatosított végrehajtás során lefoglalták és letiltották a nevezettnek, mint rabbinak a fenti hitközségtől járó fizetését. Dr. L. E. ügyvéd pedig, mint a bíróság által ennek a követelésnek behajtására kirendelt ügygondnok lépett fel keresettel, illetőleg panasszal a hitközség ellen. Ily tényállási mellett a jelen ügyben elsősorban azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a szóbanforgó követelésnek lefoglalása és letiltása, valamint az annak behajtására kirendelt ügygondnok által érvényesítése érinti-e, és ha igen, mennyiben a hatásköri hovátartozás kérdését. Amint ezt a Hatásköri Bíróság már számos döntésében — így a II. számú teljes ülési határozatának az indokolásában is — kimondotta, valamely követelés lefoglalása és letiltása, úgyszintén annak behajtására ügygondnok kirendelése sem a kötelem tárgyát, sem a követelés jogi természetét nem változtatja meg, vagyis az ügygondnok behajtási igénye teljesen azonos a végrehajtást szenvedő behajtási igényével s tehát az ügygondnok a követelés behajtására szintén csak azt az eljárási módot alkalmazhatja, amely a végrehajtást szenvedőnek állana rendelkezésére abban az esetben, ha a követelést maga érvényesítené. Az 1881: LX. t.-c, 82. l§-a utolsó bekezdése értelmében az az adós, aki a lefoglalt követelést a foglalásról szóló értesítés után a végrehajtást szenvedőnek vagy bárki másnak bírói utalvány nélkül kifizeti, akként marad kötelezve, mintha a fizetést nem teljesítette volna. E törvényes rendelkezés szerint tehát a szóbanforgó esetben a végrehajtást szenvedő adósának a kötelezettsége a foglaltatóval szemben változatlan marad, vagyis nem alakul át kártérítési kötelemmé, s így a végrehajtató, amennyiben a követelést a bíróság reá ruházza (Vht. 123. §.), illetőleg a követelés behajtására kirendelt ügygondnok ismét csak a lefoglalt, nem