Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 151 Végrehajtási ügyek. 420. Minthogy pedig általános hatásköri jogszabály, hogy a magánjogi jog­viszonyból származó követelés érvényesítése rendes bírói útra tartozik, ha­csak nincs oly törvényes rendelkezés, amely az ily követelés elbírálását a közigazgatási hatóság hatáskörébe u'talja, továbbá, minthogy a jelen esetben a kifejtettek szerint magánjogi jogviszonyból származó kereseti követelés elbírálását közigazgatása útra utaló törvényes jogszabály nincs; ennélfogva a íelperes követelésének elbírálására a rendes bíróság hívatott. A kereseti követelés érvényesítésének a rendes bírói útra utalását egyébként az ügyfélegyenlőség elve is indokolja. Kétségtelen ugyanis, hogyha a szóbaníorgó esetben a letiltott lakbór­kö veit éléseket nem a m. kír. kincstár érdekében az adószámviteli osztály, hanem a bírói úton végrehajtató vagy a kirendelt ügygondnok szedte, ille­tőleg hajtotta volna be, de a befolyt összeg bírói letétbe helyezését elmulasz­to'tta volna, vele szemben a beszedett összegnek a kielégítési sorrend eldőnt­hetését célzó bírói letétbehelyezése iránti követelést a m. kir. kincstár is csak rendes bírói úton, polgári per útján érvényesíthetné. Már pedig az ügyfélegyenlőség elve kizárja azt, hogy azonos kérdés­ben — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — ugyanazon felek között más-más hatásköri szabály érvényesüljön, aszerint, hogy közülük melyik lép fel felperesként, illetőleg panaszosként. Mindezeknélifogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1935. nov. 18. — 1935. Hb. 26.) 420.1923: VII. t.-c. 48. §. — Illetéktartozás miatt közadók módjára foganatosított zálogolás alkalmával lefoglalt ingók zár alóli feloldása. Hb. A K. K. H. Ö. 59. §-ának első bekezdése értelmében a köztarto­zások miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, vagy annak lakásában lefog­lalt ingóságoknak zár alól feloldása iránt ígénykeresetnek, vagyis rendes bírói útnak nincs helye. E szabály alól kivételnek, azaz igénykereset indításának csak az 59 §. második bekezdésében felsorolt esetekben, jelesül akkor van helye, ha a foglalást másutt, olyan tárgyakra vezetik, amelyeket iparosoknak feldolgo­zás, kereskedőknek eladás, fuvarosoknak, szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetőleg elraktározás céljából, avagy ügyvédeknek és közjegyzőknek ebbeli minőségükben bármi célból adtak át. A K. K. H. Ö. tehát törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mind­azok az ingóságok, amelyeket a köztartozás miatt vezetett foglalás idején a hátralékos lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonában állanak. E törvé­nyes vélelemmel szemben ellenbizonyítás csak az 59. §. 2. bekezdésében em­lített esetekben foghat helyet (praesumptió íuris). Különben ellenbizonyí­tásnak nincs helye (praesumptió iuris ©t de íure). Amennyiben a pénzügyi hatóságok köztartozás miatt foganatosított vég­rehajtási eljárás során esetleg olyan helyiséget tekintenek a közadós laká­sának, amely helyiség a valóságban nem az ő lakása és ebben a helyiségben jogosulatlanul foglalást eszközölnek, úgy a végrehajtási eljárásnak olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom