Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
150 Hatásköri Bíróság határozatai. a m. kir. kincstár az említett követelés tekintetében az ügygondnokkal csak mint magánjogi alany áll szemben. A szóbanforgó jogviszony magánjogi jellegét nem érinti az a körülmény sem, hogy a lakbér címén beszedett összegeket harmadik személlyel (a jelen esetben a végrehajtást szenvedővel) szemben a kincstár közadó fejében számolta el, mert a belső elszámolásnak ez a lénye a kincstárral csupán magánjogi jogviszonyban álló felekre nem hat ki. Ezek után azt a kérdést kellett vizsgálni, hogy a felperesnek a kifejtettek szerint magánjogi jogcímen alapuló követelése elbírálását valamely törvényes jogszabály közigazgatási útra utalja-e? Megjegyzi itt a Hatásköri Bíróság, hogy az az alperesi álláspont, amely szerint a jelen esetben egyrészt a végrehajtási eljárás szabálytalanságáról, illetőleg törvényellenességéről, másrészt tévesen befizetett, illetőleg jogtalanul beszedett közadó visszatérítéséről van szó, nem helytálló. Az a körülmény ugyanis, hogy a közadótartozás fejében letiltott és hozzá befolyt összeget a közigazgatási hatóság bírói letétbe nem teszi, a végrehajtási eljárás szabálytalanságának, illetőleg törvényellenességének kérdésével nem azonos. De a jelen esetben a nem vitás tényállás szerint az adószámviteli osztály az előzetes bírói foglalásról és letiltásról értesítést nem kapott s így a házbérek befizetése, illetőleg beszedése és elszámolása alkalmával nem is tudhatott arról, hogy ugyanazokat a 'követelésieket már előzőleg bíróilag lefoglalták, illetőleg letiltották. Az adószámviteli osztály szabálytalan vagy törvényellenes eljárásáról tehát már ezért sem lehet szó, amit egyébként a felperes maga is kifejezetten elismer. De nem tekinthető a szóbanforgó összegek bírói letétbehelyezése iránti kérelem adóvisszatérítés iránti kérelemnek sem és pedig azért, mert egyrészt az „adóviisszatérítés" kedvezményezettje csak maga az adózó vagy az adót befizető lehet, már pedig a bírói letétbehelyezés ezektől a személyektől különböző harmadik személynek, jelesül — a fentebb kifejtettek szerint — a m. kir. kincstárral közjogi jogviszonyban nem álló előző vógrehajtatónak az érdekében történnék; másrészt pedig, mert úgy a bírói úton végrehajtató, mint a m. kir. kincstár lakbérkövetelésen szerezvén zálogjogot, a kielégítési sorrendnek a Hatásköri Bíróság gyakorlata szerinlt (1934. Hb. 11.) rendes bírói útra tartozó eldöntése lehetőségét célzó kereseti követelés elbírálása szempontjából a lakók által fizetett ós a m. kir. kincstár által beszedett összeg, mint fentebb már érintve volt, nem közadó, hanem lakbérjellegű szolgáltatás. A jelen esetben tehát sem a K. K. H. Ö. 46. §-ának utolsó, illetőleg 98. §-ának első bekezdése, sem pedig a 6. §. 1. d) pontja alkalmazást nem nyerhet. Egyéb oly rendelkezést pedig, amely a kereseti követelés elbírálását közigazgatási útra utalná, sem a K. K. H. Ö., sem más érvényben levő törvényes jogszabály nem tartalmaz.