Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Törvénykezési illeték. 335—340. 121 Ezzel szemben panaszosok 10 P-t róttak le, s így 17 P 40 fillér bélyeghiány állapítható rneg. A mostani hivatalos' leletben levő bejegyzés szerint 62 P hiányért már előbb leletet vettek fel. Az, hogy annak alapján panaszosokat mily kötelezettség terheli, az annak alapján történt kiszabásnál bírálandó el, de épen annak a leletnek felvétele miatt, a fentiek szerint itt már nem volt helye bélyeghiány miatt lelet felvételének. De a perérték jogerős megállapítása után most már az említett t.-c. 67. i§. utolsó bekezdése alapján, a jogerősen megállapított 50.000 P perérték szerint járó illetékből, a bélyeg jeggyel lerótt 10 P és a leletezett 62 P, öszszesen 72 P-n felüli összeg közti különbözetet készpénzben lehet követelni. Az 50.000 P érték szerint 252 P 40 fillér illeték jár a fellebbezés után. Tehát különbözetként most 180 P 40 fillér követelhető . Erre panaszosok a fellebbezésük mellett csatolt postatakarékpénztári elismervény szerint 270 P 60 fillért fizettek be. Ennélfogva a fellebbezés után már több illeték tőlük nem követelhető. Aminthogy ők csak ennek a kimondását, illetőleg a többi illeték törlését kérték, ezt a kérelmüket teljesíteni kellett. (1935. febr. 7. — Kb. 22.999/ 1934. P. sz. — 1883. E. H, — Pod. 1935. évi 2—3. f. 91.) 336. 1914: XLIII. t.-c. 70. §. — Ha a kartelbíróság (1931: XX. törvénycikk) a választott bíróság ítéletét semmisnek nyilvánítja, mert az utóbbi nem volt jogosítva a pert lefolytatni és ítéletet hozni, a választott bíróság érvénytelen ítélete után nem lehet illetéket követelni. (Kb. 18.406/1933. P. — M. K. LIV. évf. 21.) 337. 1914: XLIII. t.-c. 75. §, — A társadalombiztosítási bíráskodásról rendelkező 1932: IV. t.-c. 45. §-a csak az OTI és más társadalombiztosítási intézetek, valamint a biztosított és a biztosítási jogot igénylő részére állapít meg illetékmentességet a betegségi és balesetbiztosítási, öregségi, rokkantsági és más társadalmi biztosítást tárgyazó perekben, ez az illetékmentesség azonban a munkaadót, illetőleg annak kezesét meg nem illeti. (Kb. 9129/1934. P. — M. K. LIV. évf. 20.) 338. 1914: XLÍIL t.-c. 75. §. — A végrehajtási zálogjog telekkönyvi bejegyzésére is kiterjed a szegénységen alapuló személyes illetékmentesség. (Kb. 8672/1934. P. — M. K. LIV. évf. 21.) 339. 1914: XLIII. t.-c. 75. §, — Ha a peres fél a periratokhoz szegénységi bizonyítványt csatolt, de nem kérte a szegény jog megadását s így efelől a bíróság nem is határozhatott, őt a szegényjogos illetékmentesség nem illeti meg. (Kb. 5419/1935. P. — M. K. LIV. évf. 20.) 340. 1914: XLIII. t.-c. 75. §. — A foperben megadott szegénységi jog az igényperbeli eljárásra is kiterjed. (Kb. 23.315/ 1933. P. — M. K. LIII. évf. 39.)