Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

116 Pénzügyi jog. selni, a pénzügyi hatóság nem veheti figyelembe, mert az illeték ki által viselése kérdésében a döntés a pénzügyi hatóságoknak hatáskörébe tartozik. (Kb. 14.055/1935. P. — M. K. LIV. évf. 20.) 318. 1914:XLIII. t.-c. 50. §. — A tárgyalási jegyzőkönyv illetékét a felperes tartozik leróni a kereseti, illetőleg viszont­kereseti követelés közül a nagyobbik érték alapulvételével. Ezen a kötelezettségén az sem változtat, hogy az alperes a viszontke­reseti érték után — fölösen — szintén lerótta az illetéket. (Kb. 6079/1934. P. — M. K. LIV. évf. 22.) 319. 1914:XLIII. t.-c. 51. §. — Mellékbeavatkozónak a perköltségek viselésére kötelezése maga után vonja a határozati illeték megfizetésének kötelezettségét is. (Kb. 16.732/1934. P. — M. K. LIV. évf. 21.) 320. 1914:XLIII. t.-c. 51., 80. §§. — A sze£ényjogos fél ellenfele által támasztott perújítási kereset következtében fel­merülő illetékekre, az 1930: XXXIV. t.-c. 8. §-a, a feljegyzés jo­gát a szegény jogos fél ellenféllé részére nem biztosítja. (1936. ápr. 7. — Kb. 23164/1934. P. sz. — 1896. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 21.) 321. 1914: XLÍII. t.-c. 53. §. — 1. Ha a feltételesen illeték­mentes kereskedelmi levelet több perben használják fel, ame­lyeknek együttes perértéke nagyobb, mint a levélben foglalt jog­ügyletnek az értéke, nem lehet több illetéket követelni, mint amennyi a jogügylet értéke alapján jár. 2. Ha a feltételesen il­letékmentes kereskedelmi levélét bírói eljárásban, bizonyítás cél­jából felhasználják, az illetékmentesség megszűnésének kérdé­sére közömbös, hogy a felhasználás milyen bírói eljárásban tör­ténik, és közömbös az is, hogy a levéllel mit kívánnak bizonyí­tani. 3. A kereskedelmi levélnek az illetékét csak attól a peres féltől (értve a mellékbeavatkozót és a perbehívottat is), illetve a bírói eljárásnak attól az ügyfelétől lehet követelni, aki a le ve­iét a bírói eljárásban, bizonyítás céljából felhasználta, de ettől is csak abban az esetben, ha ő a levélnek a kiállítója, elfogadója, vagy ezek egyikének jogutódja. A levél felhasználójának azon­ban akkor is a peres felet, illetve a bírói eljárásnak az ügyfelét kell tekinteni, ha a levelet, kérelme folytán, vagy bizonyítási célzata érdekében, más személy használta fel. Kb. ad 1.) A kereskedelmi levél feltételes illetékmentessége: jogked­vezmény, kivételes szabály, amely ha fenn nem állana, a kereskedelmi levél a rendes szabály alá esnék, vagyis ugyanolyan illetékügyi helyzetben lenne, mint az alakszerű szerződési okirat. Ennélfogva bármilyen körülmények között szűnik is meg egészben vagy részben a levélnek a feltételes illetékmentessége, a következmény semminő

Next

/
Oldalképek
Tartalom