Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Okirati illeték. 291—296. Törvénykezési illeték. 297—301. 111 ikiir. igazságügyminiszterium útján eszköz-ölt megkeresésre tanúkihallgatást foganatosított és a tanúkihallgatásról 1932. évi június 7-én és 1932. évi augusztus 17-én készült 2 rendbeli jegyzőkönyvön a felperes képviseletében eljárt panaszos 5—5 P illetéket rótt le. Ennek következtében a hivatalos leletek alapján az eredetileg az 1914: XLIII. t.-c 1. §. 1. a) pontjában megállapított, de az 5300/1931. M. E. sz. rendelettel módosított tétel értelmében jelentkező 45—45 P megrövidített illeték négyszeres1 összege íratott elő és tartatott fenn panaszos terhére. Panaszos szerint a külföldi bíróság megkeresésére magyar bíróság által foganatosított tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv illetékmentes, mert viszonossági jogcselekmény. De, ha bélyegköteles lenne is, az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. b) pontja szerint bélyegezendő. A panasz alaptalan. A megkeresésre foganatosított szóbanforgó tanúkihallgatás — miután a m. kir. igazságügyminisztérium útján történt kétségkivül a viszonosságon alapul, de az a körülmény, hogy a tanúkihallgatási viszonosság alapján foganatosíttatott, a hazai kir. bíróságok által foganatosított, a tanúkihallgatásról felvett jegyzőkönyvön az illeték lerovási kötelezettségét nem érinti. Az 1909. évi XIV. t.-cikikel becikkelyezett hágai nemzetközi egyezmény 14. cikkével összhangban a Pp. 16. §. 2. bekezdése kimondja, hogy az eljárás a külföldi bírói hatóságok megkeresése alapján is a hazai jogszabályon történik, vagyis a jelen esetben a tanúkihallgatás a Pp. szabályai szerint foganatosíttatott. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásiban pedig a megkeresett bíró előtt készült jegyzőkönyv az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. a) pontja szerint esik illeték alá. (1934. nov. 28. — Kb. 3422/1934. P. sz. — 1876. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 80.) 298. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. b) pont., 163.600/1926. P. M. rend, — Ha a bíróság a csődönkívülí kényszeregyezségi eljárásban az eljárást befejezettnek nyilvánította, az ezután benyújtott beadvány az 1914: XLIII. t.-c. 1. §-ának 1. b) pontja szerint esik illeték alá. (Kb. 23.676/1931. P. — M. K. LIII. évf. 41.) 299. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. — A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. t.-c. 15. §-a szabályozza, hogy az elsőfolyamodású bíróság előtt mely esetekben lehet előkészítő iratot beadni; egyéb esetekben benyújtott írat előkészítőiratnak nem minősíthető. (Kb. 19.828/1932. P, — 10.439/1933. P. — M. K. LIII. évf. 38.) 300. 1914: XLIII. t.-c. 2. §. — Ha a peres felek (felperes és alperes) a kitűzött tárgyalási határnap beállítását és a per szüneteltetését kérik, a közös beadvány csak egyszeres illeték alá esik. (Kb. 3257/1933. P. — M. K. LIII. évf. 39.) 301. 1914: XLIII. t.-c. 6, §. — A szegényjogos alperes nem támasztott viszontkeresetet, hanem csupán beszámítási kifogás-